Horror!!! (Jikook fanfiction)

Utolsó játék

Miután kimondta ezt a szót , szörnyen rossz előérzetem támadt.
A könnyeim gyorsan megapadtak és a szellemet kerestem, de az nem volt sehol.

Basszus Jungkook , ha egy ujjal is hozzáér megölöm magam és nem segítek neki.

Jungkook után kell mennem.
Felállnék, de mihelyst megteszem eltaknyolok.
A lábamra gabajodott megint egy kurva szellem keze.
De most nem hagyom, hogy győzzenek rajtam.

Tejes erőmmel elkezdek mászni , hogy megmentsem Jungkookot.
Egyre több kéz tart vissza, de nem adom fel.
Fel állok és leszaggatva magamról a kezeket  próbálok haladni.
Némelyik, mikor letépem magamról, kikarmól, ami felsérti bőröm.

-engedjetek el a kurva életbe- kiabálok ezekre a szarokra , ezután mintha gyengülne a húzó erő, könyebben haladok.

Már szaladva teszem a métereket , hogy minnél előbb megtaláljam azt, akinek az élete fontosabb a sajátomnál.

Igazából most, hogy belegondolok azzal, hogy távol tartottam magamtól a többieket , a szellem nem bántotta őket......

Óh Jungkook, mért most kelett idejönnöd.

Meg látom szerelmem , aki már a kereszteződésnél jár, és vár , hogy zöldre váltson a jelzés.

-Jungkook-kiabálok, és sebesen száguldok, hogy utól érjem, de a hangomat megsem hallja.

A lámpa zöldre vált és lábát a zebrára helyezi.

Fejemet hátrahúzza ismét egy kéz, de hamar lerázom , csak egy minutumra állít meg.

Nekem még pár méter kell és elérem a zebrát.

"Vége a játéknak"

Többször is megbotolva , majdnem elesve közeledek Kookhoz.

Félúton jár.

A szellem Jungkook felett ,kezével csapkod , majd egy autó , hírtelen kerekeit csikorgatva indul Jungkook felé.

Ne ne nenene.

Itt van már egy kar nyújtásnyira.

-A játéknak nincs vége- mondom győzelem ittas mosollyal a sunyi szellemnek, majd erősen meglökve Jungkookot elveszti az egyensúlyát és fájdalmasan előre esik, de legalább távolabb, viszont nekem nem maradt időm eltűnni csak annyit teszek , hogy bíztatóanan rámosolygok Jungkookra , aki sokkos állapotban figyel.

Az autó nekem csapódok.....