tizenötödik levél

30 7 2
                                    

Elteltek a középiskolás éveink, mindenki tovább lépett, jelentkeztünk valahova, abban bizakodva, hogy fel is vesznek. Rengeteget gondolkodtam, hogy hova menjek tovább tanulni, vagy, hogy egyáltalán menjek e. Nehéz volt az utolsó év, rengeteget tanultam, és mégtöbbet stresszeltem is. 
Végül a családdal közös döntés alapján arra jutottunk, hogy külföldön folytatom tanulmányaimat. Jót fog tenni az új légkör, az új emberek, és az új hely. A családom marad, mivel egy nap én is visszatérek még ide. Nem akarom hátra hagyni a helyet, ahol megannyi emlék ért, és ahol először szerelembe estem. Amerikába megyek, hogy ki tudjak bontakozni, de mihelyst végeztem, vissza jövök, mert érzem, hogy nekem még dolgom van itt.

Te pedig... Időközben ledebütáltál. Kimondhatatlanul büszke voltam rád, és a szüleimnek is veled dicsekedtem. Együtt néztük a bandádat a tévében, én pedig végig vigyorogtam az egészet. Nem is tudtam, hogy ilyen jól énekelsz és táncolsz. Na nem mintha bármi mást is tudtam volna rólad, de ezen őszintén meglepődtem. Nagyon boldog voltam érted, és tudtam, hogy az utad még csak most kezdődik. Sok vár még rád, és rám is. Máshogy alakult mindkettőnk jövője, mint ahogyan azt elképzeltem. Nem feltétlen a rossz irányba indultunk tovább, csupán csak egy 180 fokos fordulatot vett az életünk. 

Minden porcikám hiányol, annyi viszont vigasztal, hogy legalább az interneten végig tudom majd követni a munkásságotokat, így téged is láthatlak. Készülj, ugyanis meg van a legelső fanod, aki a végsőkig melletted lesz majd; lélekben ugyan, de ott lesz. Támogatlag majd ahogy csak tudlak. 

__________________

Hi everyone! ^^ ezer éve nem hoztam ennek a csodának folytatást :c nagyon sajnálom, hogy megvárattalak titeket. Remélem elveztétek^^

Vigyázzatok magatokra és legyetek jók! 💜

~Zsuni~

letters; for him | ✔️Onde histórias criam vida. Descubra agora