14 fejezet

1.7K 67 12
                                    

Cortez szemszöge:

Azzal a balfácánnal társalogni, felért egy irodalomórával....

A srác kissé az én fajtám, de az az elcseszett fajtából, aki macsónak tetteti magát, de amúgy egy beszari Ken...

Nem is értem, hogy Barbie mit evett Kenen...

De megérte, mert amikor megláttam Reni az arcát az volt az öröm. Majdnem felrobbant! Huhh...

Akkor nem csinálom olyan rosszul!

A kisördög a vállamon azt mondja, hogy messzebbre is elmehetnék, de bármennyire és nyápicnak tűnik a kijelentés, de olyan szinten nem akarok ártani Reninek, hogy lefekszek valakivel vagy netán komoly kapcsolatba bonyolódok és végül kis Reniket kell majd potyogtatnia... Távol álljon ez tőlem...

Vagy mégsem? 

Reni vajon meddig megy el? Mennyi mocskot bír elviselni a lelkiismerete? 

Nem mintha nekem lenne...

De mégis!

Nem értem az embereket, a nőket, de...de legfőképpen Renit...

Egyik napról a másikra megváltozott. Pedig akkor még nagyon régen azt hittem, hogy esetleg lehet köztünk valami, de egy nap minden megváltozott. 

És azóta nem is beszéltünk.

Most meg itt ez a testcserés cucc, lehet, hogy ez a karmám? Hogy pöcs nélkül kell leélnem az életemet?

De akkor Renit miért bünteti a sors?

Itt a problémia [SZJG ff.] Befejezett Место, где живут истории. Откройте их для себя