Cortez szemszöge:
Hozzánk mentünk, vagyis most Reni lakik itt, de az a lényeg, hogy a nagyiék nem kérdezték nagyon, hogy mit keresünk itt... Bár nem hiszem, hogy azt bevették, hogy betegek vagyunk, de egy próbát megért...
-Hoztam jeget a hátadra.-mutatom fel.
Ugye még nem lettem papucs? Ugye???!!
-Köszi.-teszi le a telefonomat.
-Ha akarod meg is masszírozom.-ajánlom fel önzetlenül.
Bazzeg... Tényleg papucs vagyok...
A picsába!
-Szerintem azt azért nem kell, de köszi.-vág riadt képet.
Most fél tőlem? Azért, mert nem öljük egymást? És mert nem szoktam kedves lenni?
Én tényleg nem értem a nőket...
-Akkor vedd le a pólódat.-kissé feszengve, de megteszi.-Ha ennyire zavar akkor én is levehetem.-teszek egy újabb ajánlatot.
-Még mit nem! Még a végén megerőszakolsz.-csipkelődik.
-Soha nem nyúlnék hozzád.-vágok vissza, de úgy látszik, hogy nem nevet velem.
Olyan képet vág, mintha citromba harapott volna.
-Tudom...-suttogja.
Inkább a mosdó felé veszem az irányt.
Majd sokkosan kiáltok Reninek.
-Elfogok vérezni! Bazd meg, gyere már! Mindjárt elájulok!-kapkodom a levegőt.
Azt nem tudom, hogy elájultam- e, de Reni arcára tisztán emlékszek, arra, hogy kinevetett...
YOU ARE READING
Itt a problémia [SZJG ff.] Befejezett
FanfictionVajon mit csinálhatnak a fiúk másképp?