I Wanna be yours//H.S//

T H I R T Y - T W O

Em nem jött azután.
Három nap múlva engedtek csak ki.
Nem jött,nem írt,nem hívott.
Tele voltam kétségekkel.Érdekes volt ez az egész.
Anya is jött és hozta Willt is.Az meg még érdekesebb volt,hogy lett egy kisember aki apának  hív.
Anyáék elmagyarázták neki,hogy én vagyok az apukája és a kisember annyira bújos lett hirtelen,hogy folyton az ölembe akart lenni.
-Mit szólnál,ha haza költöznél?-nyitotta ki a szobám ajtaját anya miközbe én Willt fogtam.
-Hozzád?
-Igen.Will me te.
-Anyu nem,nem akarok.-bólintott.Biztos nem megyek Em nélkül sehova.
Beszélgettem még anyával de elég nehezemre esett.
Nem sokkal később fogta magát és haza ment a picivel együtt.
Ahogy elindultak énis elindultam Emi szobájához.
Kopogtattam de senki nem nyitott ajtót.
Sokat kopogtattam mire Em álmos arcal nyitott ajtót.
-Szia.-suttogtam.
-Szia.-pillantott rám.
-Beszélnünk kell.-bólintottam.
-Nem.Nincs miről.Azthiszem szakítanunk kell.Will a te fiad meg az enyém akkor vagy vele amikor akarsz ennyit erről.-a szemeim kitágultak és olyan ideg jött rám mint még soha.
-Mi?Em?Nem!Kicsim,mi a baj?Beszéljük meg!
-Nincs mit Harry!Értsd meg.Vége.-zárta be az ajtót.
-Em!!Ne...kicsim!-az ajtóhoz nyomtam a fejem és úgy sírtam fel.
Nem...ez nem lehet.Miért akar távol lenni tőlem mikor tudom,hogy ő pont olyan szerelmes belém,mint én belé.
Teljesen megtört ez az egész.Szóval akkor szakított.Én meg két hete csak a tanulásba leltem a vígaszt,meg Willbe.
-Gyere pajti!-emeltem az ölembe.-Mi volt ma az oviba?
-Semmi.-rakta a fejét a nyakamba.
Betettem a gyerek ülésbe és bekötöttem,majd én is beszálltam.
-Nem vagy éhes?-megrázta a fejét.Nem értem miért olyan szomorú.-Mi a baj kicsim?
-Hiányzik anya.-motyogta a pici kis száján.A szívem szakadt meg hirtelen.
-Hát nekemis hiányzik anya.-sóhajtottam.-Nem találkozol mostanában anyával?-megállta a pirossnál és a visszapillantóból rá néztem.
-Nem.Nem engedi a mama meg Gemma néni.
-Mi?Miért?
-Nem mondják.Csak nem mehetek anyához.
Megráztam a fejem.Ez mostmár túl megy egy határon,itt egy kisgyerekről van szó.
-Akkor most elmegyünk anyához.-vigyorogtam a kicsire akinek azonnal jobb kedve lett.
Ahogy megérkeztünk Em ajtaján kopogtattam.Az ajtó hamar nyílt.Will rögtön Em karjaiba vetette magát.
-Szia kicsim!!Úgy hiányoztál anyának!
-Te is anya!-vigyorgott a pici.
Em rámnézett ahogy én is rá.
-Apával is kell ám lenni.-adott Will fejére csókot.
-De veled szeretnék ancika.
-Maradjon Em.Hiányoztál neki és szeretném,ha vele lennél.-Em bólintott.-Majd ha anya jön érte előtte kopogok jó?
-Jó.-bólintott.Bezárta az ajtót én meg egyedül mentem vissza a szobámba.
Elkezdtem kikészülni a gondolattól,hogy életem szerelmét és engem egy pici élet összeköt viszont mégsem vagyunk együtt.
De az jobban fájt,hogy anyámék ilyen szinten elakarják venni Willt a csodás édesanyjától.
Nem tudtam mit tenni.Visszamentem Em szobája elé és újra kopogtam.
Kinyitotta.
-Gyere be mert nem érek rá ajtót tartani.-ült le az ágyra és Willt kezdte szoptatni.
Bezártam az ajtót és Em mellé ültem.
-Mondd el és megoldjuk.
-Harry.Nézd ez már nem megoldás kérdése.Anyádék utálnak.Nem szeretném ezt bonyolítani,az biztos,hogy a fiamat vissza szerzem engem nem érdekel egy családtagod sem.
-Ne is.Együtt vissza szerezzük.Szeretlek,nem ez a lényeg?
-Ez volt.
-Em kérlek fejezd be.Azért vagy ilyen...mert mondták neked azt a dolgot....de engem nem érdekel.Szeretlek,nem érdekel mit hazudgálnak rólad.-Emi megrázta a fejét aztán rámnézett.
-Nem hazudtak.
Ha nem hazudtak akkor Em micsinált a férfiakkal?Oh istenem......

Szép napot mindenkinek,remélem jól telik a nyári szünet utolsó pár hete!😊🦋