Reménysugár

Valamikor el kell kezdeni

Soha nem voltam részeg, az alkoholtól szó szerint undorodtam. De úgy látszik ez egy olyan szülinapi buli volt, amikor elhajítottam magamtól a gátlásaimat és azt csináltam, amihez kedvem van. Két héttel voltunk a verseny előtt és emiatt tökre ideges voltam. A legváratlanabb pillanatokban kapott el a sírógörcs miközben folyamatosan azt ismételgettem, hogy kiszállok. Épp kapóra jött nekem, hogy Dénes Abasáron tartotta meg a szülinapi buliját, ráadásul szülők nélkül és tele idegen középiskolásokkal. Az utolsó csepp a pohárba akkor jött el, amikor apa a buli előtt két órával bejött a szobámba.

- Nem akarsz mondani nekem valamit? - kérdezte.

- Mondtam, hogy Dénes meghívott - pillantottam rá miközben leengedtem a hajvasalót.

- Nem a buliról beszélek. Nem jártál mostanában a padláson?

Basszus. Basszus. Basszus. És még egyszer basszus!

- A padláson? Én? Mióta itt lakunk egyszer se voltam ott. Miért?

- Boglárka! Ne hazudj nekem!

- Jó rendben! Voltam fent és akkor mi van?

- Hova tűntek?

- Ugyan mik? A gitáromra gondolsz, vagy anyu mappájára? - fontam össze a kezem magam előtt dühösen.

Apa elhallgatott és egy dühös mozdulattal a hajába túrt.

- Vannak dolgok, amikhez még túl fiatal vagy Bogi. Ezt te nem értheted.

- Ne beszélj velem ilyen lekezelően. Tudni akarom az igazat! Miért hazudtál nekem?

- Mint már mondtam ezt nem értheted - zárta le a beszélgetést.

- Mint ahogy te sem értesz meg engem - sziszegtem majd felkapta, az ágyról a kabátom és kisiettem a szobából.

- Bogi állj meg - sietett utánam apa.

- Nem apa! Nincs mondanivalóm a számodra! Hazudtál nekem, eltiltottál attól, amit a világon mindennél jobban szeretek!

Hangosan vágtam be magam mögött egy bejárati ajtót és kiszaladtam az utcára ahol már várt rám Kolos.

- Minden oké? - szaladt magasba a szemöldöke.

- Nem - vágtam rá és beszálltam a kocsiba.

- Balhé? - ült be mellém.

- Az - morogtam magam elé meredve.

- Biztos, hogy bulizni akarsz menni?

- Ó, most semmit sem akarok jobban. Ma éjjel durván bebaszok - jelentettem ki eltökélten.

A tervemet sikeresen véghez vittem. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy leittam magam a sárga földig. A buliba sorra döntöttem magamba a whiskyt meg a pálinkát s közben mindenkire gyilkos szemekkel meredtem, aki megpróbált leállítani. Teljesen kivetkőztem magamból. Énekeltem, táncoltam az asztalon és úgy éreztem magam, mint aki szabad.

- Bogi ennyi elég lesz - tett újabb kíséretet Kolos, hogy kivegye a kezemből az üveget.

- Jaj, ne legyél már ilyen karót nyelt. Buli van! - kiabáltam magasba tartva az üveget.

- Látom, te nagyon jól szórakozol - nyugtázta elhúzva a száját.

- Tökre olyan vagy most, mint a bátyád - vigyorogtam a nyakába kapaszkodva.

- Szuper - morogta.

- Csókolj meg - kértem felnézve rá.

- Azt akarod, hogy én csókoljalak meg vagy a bátyám? - érdeklődött.