Kong: Koponya-sziget // fanfiction

koktél parti?

Ha azt mondom szeretek ilyen puccos kis partikon ülni, akkor egyértelműen hazudok.
Az egyetlen ok amiért itt vagyok az, hogy itt van az az ember, akit rács mögé kéne záratni.
Tipikus filmbe illő adócsaló. Aztán most ezen a bárszéken punnyadva várom, hogy megérkezzen.

Lassan végignéztem a termen. Öltönyös őrök a bejáratnál és az emelten, meg egy rakás ember aki mit sem sejtve élvezi a partit.
A pultos elém rakta az italom, amibe azonnal bele is kortyoltam, közben felpillantottam a faliórára ami nemsokára tizenegyet üt.

Ekkor bálterem lépcsőjén, megláttam a ma esti célpontom.
Nagy egóval, és vagy két tubus hajzselével a fején, battyogott a pult irányába.
Lassan mellém ért, és kért magának egy whiskyt.
-Egy ilyen nő miért ül egyedül?-kérdezte rekedtes hangon, miközben megigazította nyakkendőjét, majd leült mellém a bárszékre.
-Milyen nő?- forgattam meg a szemem.
-Ilyen...figyelemreméltó.-lassan megsimította a kezem.
Legszívesebben fejbe lőném, hozzám ne nyúlkáljon.
-Mi lenne ha ezt nem itt folytatnánk?-ittam bele a poharamba. A pasi beharapta az alsó ajkát, és oldalra biccentett a fejével, a kijárat irányába.

Már indultam volna utána, azonban észrevettem, hogy négy székkel arrébb leül valaki. Eddig is itt láttam, hogy itt van, viszont nem kerítettem neki nagyobb figyelmet.
Kalapot viselt, és nem túl feltűnően néha felénk pillantott.
-Mindjárt megyek utánad.-suttogtam a célpontom fülébe. Megsimítottam a vállát, hogy még bizalmasabbnak tűnjek, majd megvártam míg elment.

A combkötőmnél lévő késhez nyúltam, és leültem a sapkás férfi mellé.
-Ki maga és, mit akar.-szorítottam késem a lábához. Levette a fejét takaró darabot. Egy ötvenes éveiben járó fehér pasi. Szakállal és ősz hajjal.
-Neela Addinson.- mondta ki a nevem. Erősebben kezdtem nyomni a lábát.
-Honnan ismer?-kortyoltam bele az italomba.
-Bill Randa vagyok. Ha elveszi azt a lábamtól mindent elmondok.- tette fel a kezeit.
-Hányan figyelnek minket?-forgattam meg a szemem.
-Csak egy páran. Szóval elveszi?-nézett rám.
-Most dolgozom. Nem érek rá.-álltam fel.
Hátat fordítottam, és indulni készültem, de akkor ismét megszólalt.
-Az apja meghallgatna engem.- mondta.
Szavai viszhangzani kezdtek a fejemben. Visszaültem a székre.
-Legyen. Gyerünk daloljon.

Átmentünk egy másik helyiségbe, mondván, hogy ne zavarjanak meg minket. A mese délutánhoz csatlakozott még egy szemüveges fekete bőrű férfi is, nevén Brooks.
Figyelmesen végig hallgattam őket.

-Szóval menjek el erre a...szigetre. Amiről semmit nem tudnak, térképük sincs csak pár műhold. -böktem meg a papírokat, amik az asztalon hevertek.-Emellett kockáztatva nem csak a saját, de mások életét is. Van fogalmuk arról, hogy ez mennyire veszélyes?-néztem rájuk összehúzott szemöldökkel.
-A pénz dupláját kapja.-vetette oda.
-A négyszeresét- vágtam rá.- és egy úgy tőrt.- forgattam meg a kezembe a késem.- a legdrágábbat.
A két fickó egymásra nézett, majd a szemüveges megszólalt.
-Rendben. Legyen.- bólogatott.
-Még valami, egy..olyan mint én..minek kell maguknak?- az ősz hajú belenézett a szemembe ,felállt és kezet nyújtott nekem.
-Mi csak tudósok vagyunk. Kell aki vigyáz ránk.-mondta komoran.
Belementem az alkuba.
-Elvisszük az otthonához ahol összepakolhat. Utána pedig indulunk Thaiföldre a hajóhoz.-mondta Brooks. Némán bólintottam.
-Nem szükséges.-feleltem.-Van saját fuvarom.-álltam fel.
Úgy látszik a mai célpontom megúszta.