Hellbreaker - Hazbin Hotel

Chapter Nine - Jealousy

Vaggie nyugodt volt. Végre kezdte úgy érezni, hogy radikális módszerek nélkül is képes lesz kézben tartani Charlie dolgait. Persze mindezt nem a saját céljaiból tette, hiszen ő sosem tartotta magát önzőnek vagy egocentrikusnak. A féltékenység a világ legreménytelenebb börtöncellája. Ebbe a cellába ugyanis a fogvatartott saját magát zárja el. Nem erővel kényszerítették be. Saját maga lépte át a küszöböt, fordította rá belülről a kulcsot, majd dobta ki a rácsok résein. A fogvatartottnak persze csak el kell határoznia, hogy szabadulni akar, és máris szabadulhat. A börtöncella ugyanis a lelkében létezik. Ezt a döntést azonban képtelen meghozni. A lelke olyanra van keményedve, mint egy kőfal. Éppen ez a féltékenység természete.

A lány mégis csak sóhajtott. Dehát mit tehetne, ha azt látja naphosszat, ahogy reggelente Alastor elviszi a szerelmét, majd este visszahozza, mindeközben Charlie virágzik, jobban, mint valaha? Kénytelen volt kompromisszumot kötni magával. Beismeri, hogy valóban van féltenivalója, ugyanúgy, mint három éve is volt, cserébe pedig visszaszerzi a szerelmét. A fenébe is, Lucifer hozott a féltékenység világában, molydémon. Belépéskor kapsz egy kis hasogató fejfájást, szinte leküzdhetetlen vágyat, hogy valakit meggyilkolj és egy kisebbrendűségi komplexust. És ez így is van jól.

– Már megint iszol, Vagatha, a szobád pedig olyan, mintha a hurrikán söpört volna rajta végig! – szidta le őt Niffty. – Ráadásul mi ez az alkoholszag?

Vaggie a kezében tartott pohárra tekintett. Még félig üresen állt az olcsó kis piája, amit Husk bárpultjából emelt ki.

– Dehát még szinte tele van – próbált érvelni, meglötybölve a pohár tartalmát.

– Az lehet, de az üveg már kevésbé.

Niffty felült a pult mellett lévő magasított székre, hogy kolleginája szemébe nézhessen. Egyetlen szeméből sugárzott a szigorúság. Megragadta az üveget, hogy elolvassa az összetevőket, de amint a tekintete a fokra tévedt, azt hitte, ott ájul el helyben.

– Ötven százalékos? Vaggie, ez alkoholmérgezést okozhat!

– Aki nem akar alkoholmérgezésben meghalni, az ne igyon mérgezett alkoholt – szólt ki a bár mögül Husk, belekortyolva a saját italába.

– Nem érdekel, és ne állj a pártjára! Te már régóta iszol, de Vaggie nem szokhat rá! Ő a királynő jobbkeze, a részegség pedig ki tudja milyen jellemvonásokat kreál!

– Niffty, kicsi szívem, az alkohol nem csinál új jellemvonásokat. Csak felerősíti a meglévőeket – fordult feléjük a macskadémon, összekoccintva újdonsült ivócimborájával –, ami azt jelenti, hogy ha meglepnek a jelenlegiek, azt jelenti, hogy sosem figyeltél igazán az illetőre.

– Te mikor lettél ekkora Paulo Coelho? – nevetett a lány, lehúzva a megmaradt vodkáját.

– Amikor te pszeudo-alkoholista, babám.

– Reménytelenek vagytok! – forgatta a szemét Niffty, majd a kis kezeit kinyújtotta Vaggie felé. – Leteszel? Légyszi.

– Most már nem félsz a piaszagomtól?

– Nem, csak rakj le. Ha leesek, meg fogom ütni magam – pislogott rá bocikat megszégyenítő tekintetével.

– Na jó – egyezett bele végül a moly, majd finoman fel- és letette a kislányt.

– De ne igyál többet!

– Kisanyám, ha nem mész a dolgodra de rögtön, akkor felrakok mindent a felső polcra, aztán nézelődhetsz! – szigorított Husk, amin Vaggie csak nevetni tudott.