Yunho szemszöge:
A debütálás óta szerelmes vagyok Mingibe, de ő nem mutat érdeklődést. Elmondtam Seongwhának, és megkérdeztem, hogy mit csináljak. Azt mondta, hogy sétáljunk, hátha eszembe jut valami ötlet. Mikor a tengerparthoz értünk, hirtelen beugrott valami a fejembe. Holnap este ide jövünk liveolni. Elmondtam Seongwhának az ötletet, és ő is jó ötletnek tartotta. Mikor visszaértünk a dormba, egyből a szobámba mentem, hogy kitaláljam mit mondok Minginek holnap. Éjfélkor végeztem és utána nagy nehezen álomra hajtottam a fejemet. Másnap egész nap izgatott voltam, alig vártam, hogy este legyen. Este nyolckor mentünk ki a tengerparthoz. San azt találta ki, hogy menjek le és valljak be valamit. Lementem és Minginek kezdtem el kiabálni.
- Mingi! - kezdtem el mondani - sajnálom ami a laptopoddal történt. Tegnap lerúgtam amikor az ágyamon feküdtem.
- Ááááá - kiabálta és elkezdett lefele szaladni, mert én a parton voltam, a többiek pedig fent voltak.
Egy ideig kergetett, de utána visszamentünk a többiekhez. Miután mindenki végzett, Seonghwa rám nézett, én pedig tudtam mit akar jelezni. Itt az idő! Seonghwa kikapcsolta a kamerákat, a többieket pedig a kocsiba terelte. Mindenkit kivéve Mingit. Seonghwa azt mondta neki, hogy várjon egy kicsit és maradjon fent. Én addigra lementem, és a bátorságot gyűjtöttem. Felnéztem és Mingit kíváncsi tekintetét láttam meg. Most vagy soha! Lehunytam a szememet és kiabálni kezdtem.
- Mingi, valamit el kell mondanom. Lehet, hogy ezek után megutálsz, de nem bírok többet várni. Amikor együtt gyakornokoskodtunk akkor furcsáltam valamit. Amikor a közeledbe voltam és szívem ki akart ugrani a helyéről és az arcom forrósodni kezdett. Debütálás után rájöttem, hogy szeretlek Mingi! - kiabáltam hangosan és becsukott szemmel.
Kinyitottam a szememet, de Mingi már nem volt ott. Ezek szerint nem érez irántam semmit. És most elveszítettem. A csalódottság és a szomorúság miatt lerogytam a homokra és pont nem érdekelt, hogy felfázok. Magamhoz húztam a térdemet és ráhajtottam a fejemet és utat engedtem a könnyeimnek. Nem tudom meddig ültem és sírtam ott, amikor valaki felém sétált. Nem néztem fel, de Mingi úgy is megutált ezért csak Seonghwa lehetett. Leguggolt elém és automatikusan átölelt.
- Elveszítettem őt, miért hallgattam a szívemre? - kérdeztem sírva.
- Mert szereted őt és ő is szeret téged - mondta, mikor eltolt magától. De nem Seonghwa ölelt, hanem Mingi. A meglepődöttségtől szóhoz sem jutottam.
- Igen Yunho szeretlek - mondta és hirtelen kiabálni kezdett - Szeretlek Yunho!
Az örömtől sírni kezdtem, ő pedig letörölte a könnyeket az arcomról. Egyre közelebb húzott magához és az arcomra simított. Én a tarkójára simítottam és egyenesen a szemébe néztem. Egyre közelebb kezdett hajolni hozzám és én is ő hozzá, addig amíg az ajkaink össze nem értek. A keze lecsúszott a derekamra és közelebb húzott magához. Lassan csókolt, minden szeretetét belesűrítette. Elvált tőlem és mind a ketten felálltunk. Mingi úgy döntött, hogy instant szívrohamot akar nekem okozni, ezért felvett menyasszony pózba. Míg én a nyakába kapaszkodtam, addig ő erősen tartott és csak elvesztünk egymás tekintetében. Az arcára simítottam, majd közeledni kezdtem felé. Mingi gyorsabb volt nálam és hamarabb érintette össze az ajkainkat. Elváltunk egymástól amikor meghallottuk a többiek kiabálását. Mindegyikük kezében ott volt a telefonjuk és minket fotóztak megállás nélkül. Felmentünk a többiekhez, vagyis inkább Mingi vitt fel, mert még mindig nem rakott le. A nyakhajlatába hajtottam a fejemet, a többiek meg egyből lefotóztak minket. Éreztem magamon Seonghwa nyugodt és mosolygós tekintetét, majd Hoonjonghoz bújt.
- Menjünk haza, kezdek nagyon álmos lenni - ásítottam.
Beszálltunk a kocsiba és a dormig meg sem álltunk. Mingi kiemelt a kocsiból, majd a hátára vett. Miközben a szobámba vitt, elaludtam, de éreztem, hogy lerak az ágyra, betakar, ad egy puszit a számra. Mikor kiakart indulni, gyorsan kinyitottam a szememet, megfogtam a kezét és magamra húztam. Mivel Mingi rám esett láttam a döbbent arckifejezését.
- Ugye nem akartál itt hagyni? - kérdeztem.
- Nem, csak az alvós cuccaimért akartan menni - magyarázta.
- Nem kell az, maradj velem - mondtam határozottan.
Mingi fölém magasodott és a kezét mellém rakta. Nem szóltunk semmit csak elvesztünk egymás tekintetében.
- Mingi, csókolj meg! - kértem meg.
Mingi az ajkait finoman az enyémre helyezte. A levegő hiány miatt szétváltunk, de utána folytattuk, ahol abba hagytuk. Hirtelen pozíciót váltottunk, így Mingi mellkasán feküdtem. Úgy aludtam el, hogy Mingi szívverését hallgattam.
