Majd egy ismerős hangot hallottak meg...
-Nahát nahát mifolyik itt? Kérdezte Áts és az idősebbik pásztor.
-Miközötök van hozzá? Kérdezte Hanna flegmán.
-Ja huzzatok innen. Mondta Angi.
-Szervusz Angika... Emlékszel még a régi szép időkre? Kérdezte vigyorogva az idősebbik pásztor.
-Te nem vagy normális! Már annak majdnem 3 hónapja vége ! Mondta Angi.
-Te mit fogdosod a barátnőm kezét Boka? Kérdezte ingerülten Áts.
-Nem a tulajdonod.
-Azt te csak hiszed! Ugyan is vissza fogom szerezni Hannát.
-Azt te lessheted . Mondta Hanna,majd hozzá bújt Bokához.
-És te Csónakos? Szálljál le a barátnőmről. Mondta az idősebbik pásztor .
- Hagyd békén Angit vagy velem gyűlik meg a bajod.
-Igazán?
Hanna és Angi lefogták Csónakost és Bokát mivel Átsék nekik mentek.
-ÁLLJATOK LE!!! Ordították a lányok.
Majd Áts adot egy pofont Hannának.
-Te mit képzelsz magadról??? Ordította Boka és felpofozta Átsot.
Majd ekkor elfutottak Bokáék. És elbújtak egy kis utcába.
-Jézusom ezek nem normálisak. Mondta Angi és közbe kapkodta a levegőt.
-Hanna jól vagy ? Kérdezte aggodóan Boka majd megsimogatta Hanna arcát.
Majd Hanna mikor ránézett Bokára látszódott ,hogy lilul be az arca.
-Jézusom ezek tényleg egy vadállatok! Én már többször is láttam hogy bántott téged Hanna. Mondta Csónakos.
-Most megyek és megkeressem ezt az Átsocskát!!
Majd Boka megindult de Hanna vissza húzta.
-Maradj velem ...Kérleeek.
-Jó oké.
-Angi téged ugye nem ütött meg soha a Pásztor?
-Hát ...De... Előfordúlt.
-Hogy micsoda?? MOST AZONNAL MEGKERESSEM...
-Ne légyszi ne. Nem akarlak elveszíteni. Mondta Angi majd megölelte Csónakost...
