Tizenötödik fejezet

129 6 0
                                    

Majd elbújtak akkor mikor már elég messze voltak a Fűvészkerttől...
- Úristen...De jó hogy itt voltatok...Mondta Hanna majd köhögött kettőt.
-Igen...Jó ötlet volt szólni nektek.Mondta Angi és kapkodta a levegőt .
- Ezek barmok... Most már ténylegesen is idióták...Mondta Csónakos.
-Ugye jól vagytok? Kérdezte Boka a lányoktól .
-Igen...Azt hiszem.. Mondták egyszerre a lányok.
-De üljünk le valahova mert kiköpöm a belem...Mondta Angi.
Majd elindultak Csónakos megfogta Angi kezét Boka pedig Hannáét.
Majd leültek egy padra! Hanna pedig odabujt Bokához  és elkezdett sírni.
-Hahó? Mi a baj??
-Hanna minden okés? Kérdezte Angi
-Milett volna ha a fiúk nem jönnek el...Ha ha valamj bajunk esett volna...Mondta szipogva Hanna.
-Ebbe tényleg rossz bele gondolni...Mondta Angi elgondolkodva.
-Ebbe bele se gondoljatok! Mi mindig itt leszünk nektek. Mondta Boka büszkén és bátran.
-Ahjjj köszönjük. Mondták a lányok.
Majd Hanna Bokára nézett és ezt mondta
-Neked különösen köszönöm. Szeretlek. Mondta Hanna szipogva és vissza bújt Bokához.
-Azok ott kik?? Kérdezte Csónakos.
-Baszki...Mondta ijedten Angi

A Pál utcai fiúk életeWhere stories live. Discover now