Veronika ébredj! Veronika ébredj már! Az Istenért ,elfogsz késni!Veronika!
Lassan kinyitom a szemem és anyám aggódó arcát látom. Basszus,elaludtam!A fenébe azzal az álommal,olyan jó volt,most meg visszacsöppentem a való életbe. Ráadásul törivel kezdünk. Kolnai meg fog ölni ,csak úgy mint mindig,de most a késés miatt is. Csodás…
Gyorsan kapkodom magam, felrángatom magamra a ruháim felkapom a táskám,és már futok is a csörömpölő villamosomhoz,ami az iskola előtt áll meg szerencsémre.
Szaladok fel az emeleteken a negyedikre (igen ilyen nagy suliba járok), de az ajtó már csukva van. Elkéstem,Kolnai már bent terrorizálja az osztályt. A csukott ajtó előtt érzem a gyomrom,és valahogy semmi kedvem bekopogni majd kinyitni,hogy kezdődjék a keserű,már már vicces procedúra. Talán most kivételt tesz,hisz ez az utolsó előtti hét a nyári szünet előtt. Bekopogok,szólít,és bemegyek. Nem ,igazán nem tesz kivételt milyen
,, igazságos”.
-A késő csak évszámmal jöhet be. Ha nem mond egy helyes évszámot ,valamelyik ókori csata évszámát, akkor plusz 5 percet ráhúzok,el ne felejtse ,ameddig gondolkozik az is plusz idő!- Mondja Kolnai ,hidegen kemény német akcentussal. Ja ,hogy elfelejtettem mondani,ő a német tanárom is. Persze ilyenkor nem mondhatom ,hogy nyugodtan írjon be plusz öt percet,nem is merném ,de azért megkönnyítené az életem néha.
- Akkor fél órát fog késni!- mondja az egyik osztálytársam. Más órán ,kiáltaná de itt csak mondani meri ,poénos megjegyzését. Kolnai elmosolyodik és az egész osztály nevet. Ismernek,ezen én is elmosolyodom .Persze most felejtem el helyben ezen csodás évszámok tömkelegét,de pár hibás próbálkozás után végre sikerül egy jót mondanom és ezzel bejutnom az osztály terembe,,juhé”.
ESTÁS LEYENDO
Álomból Született
FantasíaElőszó ,,A regény úgynevezett előzményein olvasó és író egyaránt szeret hamar túlesni. Az ilyesmi részint unalmas, részint sablonos, különösen ma, mikor a regényírás bizonyos fajtáit már nem is iparszerűen, hanem a konyhaművészet szabályai szerint...
