Suttogva járt a nyomában,
árnyékaként követte mindenhova.
Nem hagyta őt el soha,
csak megbújt lappangva.Lassan érezte,
eljött az ideje.
Újfent felbukkant,
a lány életében.Béklyókat tett kezeire,
el nem eresztve,
s a lány lassan megbékélt
jelenlétével.Így már mikor újra feltört benne,
barátként köszöntötte Őt,
átkarolta a lány vállát
s útjában loholt tovább.
ESTÁS LEYENDO
Lapokba Zárt Koporsó
Poesía❝ Fojtogatnak a hangok, betegítik lelkemet, s rémálmaim mostanra valóságosnak tűnnek. ❞