Hajnalok hajnalán,
magadban - egyedül,
fekszel az ágyban,
gondokban vergődsz.
Tavakba patakzik,
halk suttogásod,
vagy csak a lelked visszhangzik,
benned - belül.
Csukva tartod szemed,
látod a színes tájat,
egy mezőn lépdelsz - szárnyalsz,
szíved mélyén hívogat.
Cseppekben - pelyhekben,
esik darabokra lelked,
nem is hallod már,
elengedted.
ESTÁS LEYENDO
Lapokba Zárt Koporsó
Poesía❝ Fojtogatnak a hangok, betegítik lelkemet, s rémálmaim mostanra valóságosnak tűnnek. ❞
