Bella számára ez csak egy egyszerű nyaralásnak indult. Egészen addig, amíg meg nem jelent az ex. Lewis Hamilton komoly sebeket hagyott a lány szíven, aki azon volt, hogy elfelejtse a férfit.
Már csak az a kérdés, hogy ez a másfél hét, hogy fog alaku...
-Ugye ez most egy vicc? - vonta fel a szemöldökét Marcus.
-Hihetetlen... - felelte dühösen Lewis, majd a medence felé sietett.
-Mi lenne, ha egyszer az életben félre tennéd az egódat és örülnél a körülötted lévő emberek boldogságának? - fontam össze magam előtt a karjaimat.
-Mit szeretnél, hogy ugráljam körbe őket örömömben? - vonta fel a szemöldökét értetlenül a férfi.
-Milyen együttérző vagy, komolyan mondom. - forgattam meg a szemeimet, majd folytattam. - Bezzeg, ha rólad lenne szó, akkor elvárnád, hogy mindenki veled foglalkozzon.
-Kezdődik... - fonta össze maga előtt karjait Lewis. - Miért mindig úgy állítasz be, mintha én lennék a hibás?
-Mert te megpróbáltad megmenteni a kapcsolatunkat? - ráztam meg a fejemet értetlenül.
-Kettőnk közül te hagytál el egyik napról a másikra. Otthagytál, mint egy útszélén hagyott kutya. - emelte fel a hangját Hamilton.
-Szerinted én az évek alatt hányszor éreztem ezt? Hiába próbálkoztam, de te egy nagy ívben leszartál. - mondtam idegesen, majd folytattam. - És tudod, hogy mennyire nehéz volt megtenni? Egy hét éves kapcsolatot az egyik napról a másikra lezárni?
-Jaj szegény! Mindjárt elejtek egy könnycseppet miattad! - játszotta meg magát a férfi, bennem pedig ment fel a pumpa. - Mi lenne, ha nem sajnáltatnád magad állandóan?
-Mi lenne, ha nem lennél egy bunkó pöcs állandóan? - vágtam rá azonnal.
-Valaki nem akar popcorn-t pattogtatni? - hallottam meg Lando hangját.
-Neked tényleg ez a legfontosabb perpillanat?! - kiáltott fel Morgan.
-Nem lehetne, hogy ezt most befejezzük srácok? - nézett ránk Maya.
-Természetesen. Kettőnk közül én úgyis én vagyok az érettebb, így én tudom, hogy mikor kell abbahagyni. - húztam ki magamat.
-Tudod, attól még, hogy állandóan ezt hangoztatod az nem jelenti azt, hogy ez így is van. - gúnyosan felnevetett Lewis.
-Ezzel mire célzol? - vontam fel a szemöldökömet.
-Ha szakítasz valakivel akkor azt tisztességesen csinálod. - jelentette ki Hamilton.
-Uramatyám ennek nem lesz jó vége. - mondta halkan Kate.
-Te és a tisztelet. Két különböző dolog. - forgattam meg a szemeimet. - Mi lenne, ha elfogadnád azt, hogy elhagytak és, hogy az egész a te hibád volt?
-Te hagytál el és még nekem kell bűnhődnöm. Persze, ennek nagyon sok értelme van. - vonta meg a vállát, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog.
-Visszatérítés volt azért a másfél évért amikor én szenvedtem miattad. - vontam össze magam előtt a karjaimat.
-Nekem elegem van ebből! Bella! Lewis! Most azonnal húzzatok fel! - állt fel mérgesen Daniel és a lépcső felé mutatott.
-Mi vagy te? Az apám? - nevetettem el magamat.
-Négy kibaszott napja vagyunk itt, de ti kétpercenként összevesztek. Szóval, jobban jártok, ha nem nyavalyogtok, hanem szépen felmentek. - hadarta mérgesen. Bosszúsan lehajtottam a fejemet és a lépcső felé mentem.
-Haver, idősebb vagyok nálad. - jelentette ki Lewis.
-Nem, érdekel! Húzás! - vágta rá Danny, a brit pedig nagyot sóhajtva követett engem. - Bella, a szobádba menjél.
-Feljöttünk és most mit szeretnél? - tettem csípőmre a kezemet, Lew pedig eldőlt az ágyamon.
-Addig nem jöttök ki innét, amíg meg nem beszéltétek meg ezt az egészet. - jelentette ki az ausztrál, majd becsukta előttünk az ajtót és ránk zárta.
-Ugye most csak szórakozol velem? - kezdtem el az ajtót csapkodni. - Danny ez nem vicces!
-Most nem szórakozok, ezt halál komolyan gondolom. - felelte Riccardo, én pedig a kilincset kezdtem el húzni.
-És meddig akarsz minket zárva tartani? - lépett mellém Lewis.
-Ez rajtatok múlik. Ha nyittok egymás felé, akkor egy óra alatt kiengedlek titeket, ha nem.... akkor hosszú éjszakátok lesz. - magyarázta Daniel. - Jó szórakozást skacok!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
