Prológus

1.5K 63 15
                                    

Komoly döntésre szántam el magam. Sokat gondolkodtam rajta mielőtt ezt megléptem. Évek óta távol élek a szüleimtől és csak ritkán látják az unokájukat. Ezt én nem hagyhattam tovább.
Úgy döntöttem, hogy ideje vissza térni abba a városba, ahol felnőttem.
Mérhetetlenül sok idő kellett ahhoz, hogy az üzletem székhelyét közelebb hozhassam.
Utáltam ezt a távolságot, de akkor ezt láttam jónak.
Minden készen állt, hogy beköltözzek az új otthonomba, amely a családom házától nem messze van. Amikor a szüleim és a testvéreim meghallották a hírt, majd' kiugrottak a bőrükből. Mindenkit megviselt ez a távolság, de főleg engem.
Nem akartam otthagyni őket, de nem volt más választásom.
Senki sem tudja, hogy ki is a gyermekem apja. Csak én. Egyedül én őrzöm mélyen magamba elásva ezt a súlyos titkot.
Holnap lesz a napja, hogy újra a családom mellett lehetek. Nem kell aggódnom, hogy esetleg meglát ő. Évek óta nem lakik ott.
Évek óta éli a kis életét.
Nem tudok róla semmit. Nem tudom, hogy mi van vele.
Megszűntettem minden kapcsolatot vele.
Egyedül csak egy dolog köt hozzá. A kislányom.

A gyermekem apjaWhere stories live. Discover now