A napok változatlanul teltek el.
Arzu érezte hogy változásra van szüksége, közelebb akar kerülni a sofőrhöz.
Eljött a reggel.
Arzu eltervezte, hogy amikor felszáll a szokásos Jó napot! Helyett Szia-val fog köszönni.
-Jó reggel-köszönt Arzu-Bazdmeg ezt is elbasztam ennyire nem vagyok képes, mérgelődött magában, el kellett fogadnia hogy antiszociális tulajdonságai miatt képtelen más emberekkel kommunikációt kezdeményezni, vagy akár csak letegezni egy nála jóval idősebbet, úgy hogy nem is ismerik egymást.
-Valahogy meg kell találnom Facebookon-gondolta magában Arzu
Majd ott ráírok először és ha azt látom hogy nem elutasító,élőben is tudok vele beszélni.
Arzu egész nap a férfit kereste különböző közösségi oldalakon, mégsem találta meg.
-Lehetséges lenne hogy nem rendelkezik ilyesmikkel?
Hirtelen jött egy gondolat a lánynak.
-Van egy ismerősöm, Anti akinek az apja buszsofőr, hátha tud nekem segíteni, hogy legalább a nevét megtudhassam....
Másnap találkozót is beszélt meg vele.
-Szia Anti-köszönt Arzu
-Szia, na mi volt ilyen sürgős, ami miatt találkoznunk kellett, már legalább fél éve nem beszéltünk....
-Van valaki akinek meg szeretném tudni a nevét és ebben csak Te tudsz segíteni
Arzu elmondott mindent amit tud a férfiról Antinak, majd a fiú egyből rá is vágta
-Jaj hát őt ismerem, Tóth Peti a neve. Már 5 éve elvált a feleségétől, úgy tudom egyedül él.
-Nagyon köszönöm a segítséged-hálálkodott Arzu
-Ennyi elég is róla?Megvan a telefonszáma nekem az nem érdekelne?-Kérdezte Anti
-Komolyan megvan az is?Hát akkor persze
Anti átküldte a telefonszámot a lánynak majd távozott is, mert fociedzésre kellett mennie.
-Helo
-Szia-köszöntek el egymástól.
