"Hallottam, hogy beszélsz álmodban!"
Az éjszakában az a szép, hogy titokzatos, sose tudod igazából, mit látsz a sötétben, és mi lesz ha felkel a nap, mi tűnik el, mi marad. Zayn alig látta a sötétben Louis-t, csak a halvány körvonalát, de annál jobban érezte őt. Azt a meleget, ami áradt belőle, a szívdobbanásait, amelyek olyan nyugodt dallamot diktáltak az éjszakának, és a kezeit, melyekkel ölelte. Még szívesen maradt volna így, olyan nyugodt volt, olyan jó, de hanyat fekve sose tudott úgy igazán aludni. Louis rajta szuszogott, még nem aludt, de közel állt hozzá, így nem volt benne rossz érzés, hogy most felkelti párját. Hát megrázta egy kicsit.
- Lou..
- Hmfn - dörmögte erre Zayn mellkasába, mire ő felnevetett, csikizte a fiú lehelete, és rájött az igazságra. Louis majdnem elaludt..
- Én nem tudok így aludni, ügye tudod?
Louis morgott valamit a saját nyelvén, aztán lefordult Zaynről, majd háton fekve kiterült úgy, hogy keze-lába párján volt.
- Így nem olyan kényelmes - felelte egy kis csend után, de nem mozdult, csak levette végtagjait Zaynről.
Zayn ignorálva barátja kijelentését mondott egy 'jó éjszakát', majd az oldalára fordult és alváshoz helyezkedett. Pár perc múlva meghallotta Louis halk szuszogását, ami őt is elrepítette az álmok világába.
Ő mindig nagy alvó volt. Bárhol tudott aludni, bármilyen pózban, bármeddig. Ha tehette egy egész napot átaludt, általában turnék után több napot is töltött alvással és evéssel csupán, kipihenve a sok éneklést és járkálást. Volt, hogy valamelyik fiú vállára dőlve nyomta el az álom, vagy a falnak dőlve, de mióta titokban együtt van Louis-val, valahogy ez nem jött össze. A fiú a leglehetetlenebb módszerekkel tartotta ébren. Menjen el vele vásárolni, amit Zayn utál, de Lou imád, jöjjön és focizzon vele, vagy bringázzanak, hülyüljenek, mindegy, csak töltsenek együtt több időt. Zayn persze szerette ezeket a pillanatokat, amikor csak ketten voltak egymásnak, és nem zavarta őket senki, nyíltan szerethették a másikat. De ha szüksége van alvásra, akkor szüksége van rá. Louis-nak pedig van az a szuper képessége, hogy azt a fiút, akit egy bomba robbanás is csak átfordulásra késztetne, egy könnyed mozzanattal felkelt.
Ezen az éjszakán se volt másképp.
- De nem Niall...a mókus se tudta, csak..csak sejtette..
Zayn zavartan pislogott párat, elsőnek fel se fogva, mit hallott, mire kelt fel szép álmából. Azt hitte még mindig álmodik, vagy annyira fáradt, hogy képzelődik, hangokat hall, így csak fejét rázta és próbált visszaaludni. De ez nem ment olyan könnyen, mint gondolná az ember.
- Igen, igen! Én! - kiáltott fel Louis. Hangja rekedt volt és boldog, még se olyan, amilyen szokott lenni.
Ezúttal Zayn a Tomlinson fiú felé fordult, de az mozdulatlanul aludt, békés arccal, csukott szemekkel, enyhén elnyílt ajkakkal. Nézte egy ideig, várta, hogy újra történjen valami, de semmi. Louis mélyen aludt, hiszen ő is elfáradt volt, kipurcantak ma, és megérdemeltek egy pihentető alvást. Zayn lehunyta szemeit és kicsivel közelebb húzódott barátjához, hátha a testmelegétől hamarabb elalszik. Ahha, hátha. Ahha, pihentető alvás.
- Csak egy...egy pár hónapja.. Én se számítottam rá..
- Louis?!
De a fiú meg se mozdult, lassan emelkedő és süllyedő mellkassal járkált az álmok földjén. Zayn is azt akart!
Úgy tűnt ennyi volt, egy jó ideje már csend volt, Louis csak szuszogott, Zayn pedig megnyugodott. Talán tíz vagy húsz percet sikerült is aludnia, már majdnem hogy mélyen, amiből párja se tudta volna felkelteni. Ilyenkor jön az a bizonyos 'de'.
De odáig nem jutott el, ugyanis egy kedves fiú mindig megzavarta, dallamos hangjával untalan kirángatta a megnyugtató alváshoz vezető járatból.
Louis Tomlinson álmodott, és ezt el is mesélte Zaynnek, úgy, hogy közben aludt, és hogy a fiú szintén azt akart, csak akadályozták ebben.
- A mókus...igen Harry, az a barna...az mondta..megmondta.
- Oh valóban?!
- De Z nem hallgatott rá..ahha..makacs volt.
Zayn pedig feladta az alvást, inkább hallgatta, ahogy Louis egy mókusról és az első randevújukról mesélt a fiúknak.
°°°°
Reggel kómásan, közel az állva elalváshoz létezett a konyhában Zayn. Kb. két perce ott állt a konyha közepén, de olyan álmos volt, hogy elfelejtette, mit is akart abban a helyiségben, miért döntött úgy, hogy inkább a konyhában nem alszik a hálószoba helyett. Körbe nézett, sűrűn pislogva, hátha kitisztul a látása a fáradtságtól, és hátha eszébe jut, miért jött ki. Sóhajtva engedte el a dolgot, ezért elindult a fürdő felé, hogy egy hideg zuhannyal felfrissítse magát, de eszébe jutott valami.
Kávé!
Hát ezért totyogott ki a szobájából. Visszafordult és elkezdte keresni az őrölt kávét, hogy egy jó nagy adag erőset főzhessen magának, mielőtt beállna a hideg víz alá. Azonban párja egyedien vidám hangja csapta meg a fülét, aminek máskor örült volna, de jelenleg a pokolra kívánta Tomlinsont.
- Jó reggelt Zayn! Hűha elég szarul nézel ki, aludtál te? - támaszkodott meg mellette a pulton. Hangja ugyanolyan vidám volt, de szeme aggódóan csillant meg.
- Hallottam, hogy beszélsz álmodban...
- Na és?
- Szóval tudsz arról, hogy neked van ez a szokásod.. - nézett rá összeszűkített szemekkel. Ez a fiú egy gonosz teremtmény, létezése alapjaiban tesz ellene...
- Jaa, hát igeen. Anya mesélte, hogy kiskoromban kezdtem el, azt mondta mindig veszekedtem valakivel, vagy csak úgy csacsogtam.
- Csodálatos.
Zayn addig nem volt hajlandó párjára nézni, míg le nem főt a kávéja és meg nem ivott azzal nagy bögrével, amit kitöltött magának. Kell koffein Louis-hoz, de még mennyire.. Amikor a fiú amúgy is olyan, mintha infúzión keresztül adagolnák neki ezt a káros dolgot, feleslegesen, hát akkor most, amikor őt gátolták a pihenésben. Miután kiitta bögréje tartalmát, szembe fordult barátjával. Állapotához képest próbálta jól átgondolni a dolgokat, miközben végig nézett a kipihent, csendben reggelit készítő fiún. Itt fontos dolgokról van szó, nem szabad elviccelni, vagy elhamarkodni, alaposan végig gondolta és csak utána döntött párja sorsáról.
- Tudod mit Lou?
- Hm, igen?
- Mivel nem aludtam miattad az éjszaka, ezért jövőhét szombatig nincs szex.
Elégedetten indult el a fürdőszobába, figyelmen kívül hagyva Louis döbbent felkiáltását, majd a felháborodott észrevételt, hogy jövőhét szombatig több van, mint egy hét. Miután bezárta az ajtót Lou bosszús magyarázása tompán hallatszódott csak, ezt pedig Zayn a zuhany alatt tökéletesen ki tudta zárni. Boldogan frissítette fel magát, a tudattal, hogy tényleg a káröröm a legszebb öröm.
