„- Csókolj meg! - Nem. Szemei ezüstösen csillognak. - Miért nem? Csak mert hatalmadban áll megtagadni tőlem a szádat? - kérdi, és már olyan közel van, hogy a homloka hozzáér a homlokomhoz. - Szeretlek. Lehelete csiklandozza az arcomat, ujjai a tarkómra siklanak. Valóban hatalmam van felette. Érzem, hogy majd meghal a vágytól. Most egyetlen csók tőlem neki a világot jelenti. Kezemben van a világa. - Kérlek."