"Mindenki emlékszik, hogy milyen volt gyereknek lenni. Minden pillanatot átéltünk és semmit sem hagytunk elveszni. Senki sem szólt ránk, bármit is csináltunk, mert szabadok voltunk. Fagyit kentünk a hajunkba, mert megtehettük. Dühünkben megdobáltuk egymást apró fakockákkal, mert nem számított. Addig mocorogtunk és ugráltunk a kocsi hátsó ülésén, míg apa feje vörösre nem pirult, csak mert gyerekek voltunk. Nem érdekelt minket a jövő, és azt hittük, hogy sosem halunk meg. Tévedtünk." Rövid, pár mondatos részek! A történet Ashton szemszögéből íródik. [Ashton Irwin fanfiction] livvieisafangirl©2016.
32 parts