Lenyomom az öngyújtő gombját, majd a leveleket az ég felé emelem. Picit oldalra döntöm a gyújtót, hogy ne égessem meg a kezemet, majd a papír sarkán lassan végighúzom a kékes lángot.
A levelek rögtön meggyulladnak, majd a tűz elkezd egyre feljebb kúszni, ezzel megfeketítve a lapokat.
Ledobom a földre, az összes Samre emlékeztető tárgy mellé, így azok is égni kezdenek.
Könnyeim megállíthatatlanul szelik át az arcomat, majd sercegve a lángokra csöppennek, ahogy nézem, miként éget fel a tűz mindent, ami Ő volt.
• • •
És vége.
Nem is írok semmi mást, mert én is mindjárt sírok.
Bármi kérdésetek van a történettel kapcsolatban, nyugodtan tegyétek fel kommentben.
~ Livvie🙌
YOU ARE READING
KIDS
Fanfiction"Mindenki emlékszik, hogy milyen volt gyereknek lenni. Minden pillanatot átéltünk és semmit sem hagytunk elveszni. Senki sem szólt ránk, bármit is csináltunk, mert szabadok voltunk. Fagyit kentünk a hajunkba, mert megtehettük. Dühünkben megdobáltuk...
