The unknown

6💚

Az események után következő napokban sokat és nem mellesleg jókat beszélgettem a fiúkkal privát keretek közt is. Tagadhatatlan hogy Attila áll a legközelebb hozzám de a másik 2 fiú is be hozta a nagynak nem mondható lemaradást.A meg beszéltek alapján pár nap múlva összejövetel volt tervben, ám egy időre eltüntem ugyanis családi ügyek miatt haza kellet utálom két hétre. Ezáltal a bulit át tettük július 28. Ra hogy a fiuk éppen debütáló közös zenéjét ünnepekjük, viszont azt senki nem tudta Attilán kívül, hogy nekem aznap van a születésnapom. A maradék napokban fogalmam sincs milyen oknál fogva de vele szinte elválaszthatatlan barátok lettünk. Barátok... azt hiszem. Miután vissza értem a kis kirutccanásból a hetet egyből egy fárasztó ám egyben tanulságos edzéssel kezdtem. Hazafelé utamat a letöltött zenéim támogatták míg nem megszakadt a ritmus és a csengőhangom lépett helyébe. Attila neve és egy közös kép villogott a képernyőn. "Vajon mit akarhat" fordult meg a fejemben a kérdés. Ha nem veszem fel sosem tudom meg. Vállat vonva a zöld gombot kísérte az ujjam egyenesen a képernyő közepéig.

 -Szia Dóri! Rá érsz ma?-Köszönni sem volt időm de már a hívás miértje is elhangzott. 

-Való! Most megyek éppen haza edzésről. Miért baj van?

-Nem nincs semmi baj csak úgy gondoltam beugorhatnál.

-Hát haza ugrok a cuccomat le rakom és megyek is oké?

-Nem kell lerakni el fér az nálam is.- Bíztatot,t hogy menjek minél hamarabb de nem tudtam, hogy mit akarhat ennyire.
-Rendben akkor mindjárt ott vagyok.
-Jojo ,csak gyere be nem kell kopogni.- végszonak ez nagyon jól esett. Már be járásom van a lakásába. Nevettem magamba, bár szerintem mindenki hülyének nézett az utcán, de sebaj.
Beértem a lépcsőházba, felmentem majd bementem az ajtón kopogás nélkül, ahogy az utasitás szólt.
-Szia Ati! megjöttem.-Szóltam miközben levettem a cipőmet és leraktam a táskámat.
-Szia! gyere csak be itt vagyok a szobába.
Tudni kell, hogy ez alatt a pár hét alatt amíg mi non-stop beszéltünk kialakult egy bizalmi, valamint egy nagyon erős baráti kapocs köztünk.
Bementem a szobába majd láttam, hogy indított egy liveot instán.
-Itt vagyok, mizujs? - Teljesen szokványosan sétáltam be a helységbe és álltam be mellé,rá mutattam a telefonjára aztán így szóltam:
-Ennyire unatkoztál nélkülem?
-Hát nem volt ki szórakoztasson tudod, hogy megy ez-Vonta meg a vállát nevetve
-Hozz be egy széket és ülj ide köreinkbe. 
Kimentem majd megpróbáltam behozni a tömör fa széket aminek nagyon nagy súlya volt. 10 percig tartott mire elvittem az ebédlőtől a szoba ajtóig.
-Miért nem szóltál hogy ennyire nehéz, segítettem volna -Állt fel 
Kivette a kezemből a széket majd felkapta mintha a világ legkönnyebb dolga lenne. Én meg csak álltam és néztem amint elviszi az asztalig. Mikor a szék is a helyére került elfoglaltam a helyem és félve bár de a telefon felé fordultam. Tudtam, hogy ezzel mindent elrontottam. Minden egyes komment rólam fog szólni. Utálok a középpontban lenni.
-Itt volnék.
-Új csajod van pule?
-Ez meg ki?
-Honnan ismered ezt a lányt?
Az összes rajongó kétségbe volt esve, hogy kivagyok én és, hogy mit keresek a drága "puléjuk " Mellet.
Mosolyogtam majd csak összegezve annyit válaszoltam az egészre :
-Nyugodjatok meg csak barátok vagyunk.
Miután ezt kimondtam Ati hirtelen furcsán rám nézett
Én vissza néztem majd azt mondtam :
-Ugye "PULE" Ránevettem majd akaratlanul is de újra elvesztem a szemeiben.
Mikor rájöttem hogy ezt nem kéne elkaptam a fejem hogy olvassam tovább a chatet ahol még mindig ki voltak akadva tőlem. Mikor el fordítottam a fejem Ati lenézett a Földre majd kissé csalódottan de mosolyogva azt válaszolta:
-Igen.... Igen persze csak barátok vagyunk.
Majd mikor a nézők túl léptek a jelenlétemen Ati váratlanul felém fordult majd azt mondta:
-Választhatsz egy zenét amit elénekelek neked.
-Oh szóval én ilyen VIP ember lettem ezért a fanjaid meg fognak ölni engem - Viccnek szántam ám tudtam hogy vannak olyanok akik képesek ra.
-Majd megvédelek a fanjaimtol nyugi- Nyugtató hangja csak meg jobban szította a tüzet.
-Ez esetben legyen mondjuk a "Viszlát nyár "feldolgozás.
-Remek választás hölgyem.-Felfelé gördülő ajkakkal bologatot majd neki kezdett a dalnak.
Végig a szemembe nézett,amitől teljesen elpirultam és ezt a nézők is észrevették ami újabb értetlenséget eredményezett a chatben. 

Mikor vége lett a zenének megtapsoltam miközben rá mosolyogtam.
Újra a chat felé fordultunk majd azt néztük hogy mi folyik ott. Ati kitalálta hogy hívjuk be Sanci. Ez meg is történt.Mikor megjelent a képernyőn a szokásos köszönésével indított.
-Jó estét gerlepár.
-Maradj már Sándorom -Mondtam neki viccelődve. 
Persze a nézők ehhez a mondathoz is értetlenül álltak de Sanci pontosan tudta hogy ez lesz belőle.
Mikor Sanci és Ati elkezdtek a szakmai dolgokról beszélni hosszú perceket keresztül én Ati vállára dőltem ezzel jelezvén hogy váltsunk témát, de Sanci ezt is félre értve jelentette ki:
- Na mondom én hogy lesz ebből valami.-Nevetett majd egy nagyot kortyolt a MULTIS hell-jébe
-Jolvan Sanci ezt vissza fogod még kapni -Mondtam majd fel álltam a székről hogy hozzák be innivalót.
Még kb 30 percig liveoltunk Atival és Sancival aztán kikapcsolta én elköszöntem (kb fél 10 lehetett) haza mentem, majd a szobám felé vettem az irányt. Bementem áttöltöttem pizsamába majd lefeküdtem aludni.