Baby, It's Cold Outside | Niall Horan FF

chapter 6

Melody

December 14., Hétfő

Tegnap Niall este még sokáig maradt. A sorozatozás után kinyitottam neki egy üveg bort, és elbeszélgettünk egymással őszintén hosszú órákon át. Már elmúlott éjfél, amikor észrevettük, mennyire elrohant az idő, ezért legnagyobb bánatomra hazament. Felőlem maradhatott volna, kényelmes a kanapé, de az ágyamban is lett volna hely neki, ha úgy akarta volna. Molly kicsivel azelőtt jött meg, hogy Niall elment volna, így mondhatni reggel találkoztam vele először a tegnap délután óta.
-Milyen volt tegnap Niall-lel a Netflix?-érdeklődött Molly, miközben velem szemben ülve kavargatta a reggeli kávéját. Kivételes alkalmak közé tartozott, de ma reggel inkább az itthoni kávét választottam azért, hogy ki tudjuk beszélni egymás pasis dolgait.
-Nagyon jó volt!-válaszoltam lelkesen.-Tök édes volt. Összebújva néztük. Úristen, nem hiszed el mennyire jó volt mellette!-mondtam elpirulva, így zavartan elfordítottam a fejemet.
-És utána?
-Utána boroztunk és beszélgettünk. Annyira szeretek vele beszélgetni. Imádom, amikor elmondja mit gondol, vagy egyszerűen csak mesél valamit.
-És csak Netflix volt? Tényleg netflixeztetek?
-Nem értem ezeket a kérdéseket. Minek kellett volna még lennie?-kérdeztem összezavarodva, majd beleittam a bögrémbe, miközben a válaszára vártam. Lehet velem volt a baj, de nem értettem, mire célozgat.
-Oh, Melody, de édes vagy!-nézett rám mosolyogva, a fejét kicsit oldalra döntve, így olyan volt, mint egy kiskutya. Ez a reakciója még inkább összezavart, ezért szótlanul ültem vele szemben, mialatt egyre feszengve kezdtem érezni magamat.-Vannak ezek a mémek, hogy a netflixezésnek sosem netflixezés a vége. Hanem szex.
-Ó-esett le nagy nehezen, mire gondol. A kora reggeli felfogásomon még csiszolni kell.-Nem feküdtünk le.
-Aham. És pontosan mi is van közöttetek?-kérdezte értetlenül ráncolva a homlokát.
-Barátok vagyunk-vágtam rá gondolkodás nélkül. Tényleg barátok vagyunk. Az már csak részletkérdés, hogy én többet érzek iránta, Niall meg a múltkor olyan feltűnően megbámulta a mellemet, hogy a vaknak is feltűnt volna.
-Nem értem, miért nem jártok. Látnád magad, miközben róla beszélsz! Rég láttalak már ilyennek, Mel. És tegnap volt szerencsém látni azt, ahogy rád néz. Ő is odáig van érted-mosolygott, majd belekortyolt a gőzölgő italába, miközben az arcomat szugerálta, várva a reakciómat.
-Nem tudom-ráztam meg  a fejemet zavartan. Oké, meglehet, hogy mindketten többet érzünk a másik iránt, mint barátság. Viszont nem én akarok lenni az, aki először kimondja a "szeretlek" szót. Néha sokszor hozok elhamarkodott döntést a magánéletemben. Nem akarom, hogy ez az elhamarkodottan kimondott szó elrontsa azt, ami közöttünk van.-Na, de mesélj inkább te! Ki ez a titokzatos pasi?-váltottam témát vigyorogva, ezzel szerepet cserélve. Most én lettem a kíváncsi barátnő, Molly pedig a szerelmes, zavart kislány.
-Daniel a neve. Nem ismerem régóta, de volt pár randink, amíg te Niall-lel voltál-kezdett bele a saját romantikus történetének elmesélésébe.
-És hol ismerted meg?
-Két szó: szingli apuka-dőlt hátra a széken az ajkait elégedett mosolyra húzva.
-Na ne, te egy szingli apukával kavarsz?-esett le az állam, de közben levakarhatatlan vigyor ült ki az arcomra. Nagyon örültem a barátnőm boldogságának, és ha ezt a boldogságot egy szingli apuka tudja neki megadni, akkor vele együtt örülök neki. Végülis ezzel nem árt senkinek.-De ugye nem tanítod a gyerekét?
-Dehogy. Szerencsére nem. A kölyke most elsős. Gondolom nem meglepő, ha azt mondom, az iskolában találkoztunk.
-Valóban nem az. És tényleg szingli?
-Igen. Nincs senkije. Egyedülálló. Egy éve vált.
-Akkor szerencsés vagy-könyököltem az asztalra, közben Molly arcát fürkésztem, aki kivirult a boldogságtól. Látszott, hogy valóban kedveli ezt a Daniel nevű férfit. Elmondhatatlanul boldog voltam, hogy hosszú idő után talált valakit, akit tényleg szeret.-Nem zavar, hogy van már egy gyereke?
-Imádom a gyerekeket, egyáltalán nem zavar, de ő biztosra akar menni, így konkrétan a tenyerén hordoz.
-Kezdek irigy lenni-nevettem, miközben az órámra pillantottam. Lassan indulnom kell, ha azt akarom, hogy időben odaérjek az irodába. Kiittam az összes kávémat a bögrémből, majd a mosogatóhoz vittem azt.-Ma munka után és fodrász előtt elmegyek boltba. Kell neked valami?-fordultam meg, hogy szembe legyek lakótársammal.
-Minek mész boltba? Tudtommal van itthon minden-vont kérdőre.
-Be kell vásárolnom az amerikai csokis kekszből... Pár darabot-mondtam vállat vonva. Valójában az összeset fel akartam vásárolni, de mindegy. Ezt csak én és Niall értem, a meglepetésről viszont Niall sem sejt semmit.