Gyűlöletből Szerelem /Finn Wolfhard fanfiction/

🦋eight 🦋

Mindenki döbbenten nézett rám, de legfőképpen Finn. Nem mertem a szemébe nézni, de tudni akartam mit gondol. Valamiért tudni akartam.
-Ééés- törte meg a csendet Josh.- Ha ő a barátod akkor miért nem ő a kísérőd?
Nem tudtam mit mondjak. Kitalálhattam volna egy óriási kamut, de akkor Finn szemében csak egy hazudozós hülye lány lennék. Nem? Alice szedd össze magad, mondj valamit. Mondj már!
- Úgy volt, hogy nem jön el!-hadartam.
-De mégis itt van! -gyanakodott Josh.
Ekkor Finn odalépett mellém. Éreztem, hogy Josht sehogy se tudom majd meggyőzni. És megtettem azt amit nagyon nem akartam (mások előtt😉)
Rákulcsoltam a kezemet a mellettem álló fiúra és fejemet rádöntöttem a vállára. Hallottam ahogy lassan kifúja a levegőt,a keze megfeszült. A hasamban újra éreztem azt a bizsergő érzést. Megtudnám szokni, mondom csak tudnám.
Kezdett kínossá vállni a helyzet.
-Akkooor, mi mennénk is. -nyújtotta el az "o" betűt Finn és elvonszolt a fiú wc-be.

-Tudtam én, hogy szeretsz! -nevetett.
-Én nagyon sajnálom! Tudom, hogy most egy rohadt hülye helyzetbe kevertelek bele, de értsd meg nem volt más választásom. Nem akartam, hogy megtörténjen az a csók. És azt végképp ne kérdezd miért pont téged mondtalak. -a végén már hallkan röhögtem.
-Mivel én voltam a leghelyesebb nem csodálkozok!
-Mondták már neked, hogy egoista vagy? -nevettem, bár tudtam, hogy ezt csak az én kedvemért csinálja.
-Most először. De a te szádból jól hangzik. -kacsintott. -Egyébként tegnap szakítottam Alissaval. Már ő se érezte azt a szikrát. -hajtotta le a fejét.
-Ennek örülök, vagyis persze nem örülök de sokkal jobb lesz így neked.
pirultam el.
-Cuki a pirulásod!-mondta mosolyogva. -De egyébként nem szeretnéd elengedni a kezem, mert kicsit szorítod.
Lenéztem a kezünkre és idegesen elkaptam. Tényleg azóta fogom a kezét? Fel sem tűnt. El kéne mondanom neki, hogy már nem csak barátságot érzek.

Finn szemszöge

Nem tudom, nem tudom mit csináljak. Nem tudom hogyan mondjam el neki hogy szeretem? Tudom, hogy ő nem érez többet nálam barátságnál.
Kezdtem feladni a reményt, hogy valaha is lesz barátnőm. Általában a hírnevemért voltak csak velem, de ő teljesen más. Ahogy hozzááll a dolgokhoz az vonzz igazán. Amikor ignorál engem de közben rohadt aranyos. Annyira próbálom magamat meggyőzni, hogy ha nem bír engem a csaj akkor én se bírom őt. De valamiért még is csak tetszik benne az hogy flegma velem. Általában azt mondják,hogy el kell mondanod neki, mert nem veszíthetsz semmit. Mit veszíthetek vele? Igaz nem nagy ügy csak egy kurvára fontos személyt.

-És, holnap ráérsz?-kérdeztem. Igazából csak szerettem volna vele beszélni egy kicsit, mert szerintem nem igazán tisztázódtak közöttünk a dolgok.
-Hát attól függ, de ha Mr. Nagyképűvagyok kér meg rá akkor természetesen. -villantotta meg az 1000 wattos fogsorát.-istenem de aranyosan mosolyog.
-Rendben, ööö akkor 2kor nálatok találkozzunk? -kérdeztem.
-Okés, nélem jó lesz. És egyébként amikor voltunk deszkázni, szóval én nem akartam kiakadni és sajnálom, hogy kiabáltam veled! -bámulta a cipőjét.
-Figyelj, én kérek bocsánatot tőled. Nem kellett volna kiabálnom veled, azért mert én rohadtul feledékeny vagyok és nem jutott eszembe a ruha. És semmi okod nem volt rá, hogy bocsánatot kérj. -rettentően mérges voltam magamra. Szeretem a lányt de ordítok vele. Gratulálok Finn, Nobel díj.
-Én megbocsájtok neked ha te is!
-Persze! -tártam ki a kezem ölelésre, amit természetesen viszonozott. ❤
-Na, de gyere menjünk. -húzott az ajtó irányába.
-De várj, akkor most mi lesz? Úgy értem gondolom Josht úgyse látjuk többet de a többieknek, hogy mondjuk el? -megmondom kicsit örültem volna ha most egy ideig még azt mondjuk, hogy együtt vagyunk.
-Hát szerintem csak valljuk be, nem lesz belőle gond. -rántotta meg a vállát és kihúzott a folyosóra. -Gyere, menjünk vissza!

Alice szemszöge
Az este további részében nem igazán történt semmi. A fontosabb személyekkel itt az én és Finn barátaira gondolok tisztáztuk, hogy nem vagyunk együtt a többiek meg úgy is mindegy.
Este mikor hazaértem, lefürödtem és lefeküdtem aludni. Egyáltalán nem voltam fáradt csak át kellett gondolnom a ma történteket.

Szombat reggel
Ma reggel úgy keleten, hogy biztos ez is csak egy átlagos nap lesz de egyáltalán nem az. Sőt! De kezdjük a legelejétől.
-Anya, kaphatok még szirupot! - kiabáltam át az étkező másik végébe anyának aki épp a palacsintáimat sütötte.
-Vedd ki magadnak, kérlek nincsen több kezem!
-Rendben, rendben! -mondtam unott hangom.
Reggeli után felmentem a szobámba és átöltöztem egy kényelmesebb otthoni szettbe. Ma délelőtt szerintem kiolvasom a Bízz bennem- II. trilógia részét. Délután meg.. Oh tényleg Finnel fogok találkozni. Valami fontosat szeretne majd mondani, de sejtelmem sincs. Biztos, hogy nem az amire gondolok, de azért még van remény nem?! Semmi se lehetetlen mások számára, számomra viszont igen:(

Sziasztok! Itt vagyok egy új résszel ami csak egy 800 szavas valami de mindegy. A következő rész felével már kész vagyok, ami azért őszintén szerintem izgalmas lett. Na de.
Nagyon Nagyon szépen köszönöm a több mint 500 olvasottságot! 💘

Viszont mostanában nem lesznek annyira sűrűn részek mert hihetetlenül sok tanulni valóm van, de megpróbálok legalább heti 2x kirakni részeket. A kövivel sietek. Byee🐸