ℙ𝕠𝕨𝕖𝕣 𝕌𝕡 [Bakugou x Oc] (SZÜNETEL)

Part 30.

°°°
- Oi! Katsuki! Told le a segged mert fél óra múlva indulunk de te még fel se keltél!! - csapta ki a fia ajtaját Mitsuki idegesen majd ledobott egy poggyászt a szekrény elé. Bakugou lassan felült majd üveges szemekkel az anyjára meredt. Mitsuki a fiára sem pillanatva kezdte el összedobálni a fia ruháit. - Pontosan tudod hogy nem sok lehetőség van arra hogy családostól elmenjünk valahova közösen! - förmedt rá miközben bevágott egy pólót a bőröndbe.

- Pontosan jól t-tudom... - válaszolta enyhén remegő hanggal mire Mitsuki felkapta a fejét és közelebb ment a fiához.

- Valami nincs rendben... - nézett le rá. A szobába csak a kintről beszűrődő lámpafény adott enyhe látási viszonyt ezért az anya nem tudta pontosan megmondani hogy mi lehet a baja.

- M-Minden rendben van... N-Nem értem m-miről beszélsz! - förmedt rá az anyjára. - I-Inkább h-hagyj p-pakolni! Banya!

- Jézusom de hiszen te reszketsz!

- P-Pofa be! S-Semmi bajom!! - pattant fel hirtelen de azonnal vissza is esett az ágyra.

- Katsuki! Tisztán látható hogy nem vagy rendben! Mutasd a homlokod!

- H-Hozzá nem m-merj érni! - próbált eltávoldoni anyja érintésétől.

- Argh.... Ne ficánkolj már te Isten Átka!! - fogta meg végül a karját majd visszahújta és megfogta a homlokát. - De hát te égsz a láztól! - nyíltak tágra a szemei. - Rendben az utazás lefújva. Mindjárt szólok is Apádnak. - fordult meg de Katsuki megfogta a csuklóját hogy ne tudjon elmenni és erőtlenül szorította.

- N-Ne! N-Nem hagyhatjátok k-ki.... N-Nem s-sok lehetőség v-van erre... Engem h-hagyjatok itt...

- Katsuki.... - fordult vissza fiához Mitsuki. - Értékelem a gesztust de nem hagyhatunk itthon teljesen egyedül amikor lázas beteg vagy!! Teljesen meghibbantál?! Ha nem lennél beteg most akkora pofont lekevertem volna hogy a fal adja a másikat.... - tette karba a kezét kissé felhúzva magát az iménti megjegyzésen.

- Cs-Csak csináld Banya!! Tudok m-magamra vigyázni!! M-Mellesleg... H-Ha már nagyon szarul érzem m-magam... Á-Át hívnám K-Kirishima-t. N-Ne aggódj....

- Ez Nem így működik Katsu-

- D-De igen! És e-ellentmondást N-Nem tűrök!!!

- Te nekem nem dirigálsz!

- Egyszer az életben b-bízz már b-bennem!

- Rendben... - sóhajtott fel feladva ezt a vitát - De fel kell hívnod legalább kétszen hogy minden oké-e! Értve vagyok?

- T-Teljesen... - feküdt vissza az ágyára Katsuki.

- Most pihenj! Mindjárt hozok egy lázmérőt. Egy kicsit később nézd meg a hőmérsékleted! - fordult vissza az ajtóból. Katsuki aprót bólintott majd Mitsuki látva a választ kimenet a szobából. Indulás előtt behozta neki a lázmérőt majd egy gyógypuszi után el is hagyták a házat Masaru-val. Katsuki tehetetlenül feküdt az ágyában a paplan alatt várva hogy kivehesse a lázmérőt. Homlokára kiült a veríték és az ajkai még mindig remegtek.

- 37,8 C°... - olvasta le a számot. Egyszeriben megkordult a gyomra mely nem kapott ételt a tegnap esti vacsora óta. - Fa-Faszom! - próbált beleütni a falba de keze erőtlenül visszahullott a takaróra. Lassan felült és kicsúszott az ágy szélére. Enyhén hátra dőlt majd ebből lendületet szerezve ellökte magát. Ahogy álló helyzetbe került erős fájdalom hasított a fejébe melytől egy kicsit elfesztette az egyensúlyát. Nagy nehezen sikerült stabilizálnia magát majd enyhén a falnak támaszkodva elindult az ajtó felé. Lenyomta a kilincset aztán letántorgott a földszintre. - Faszom a l-lázba! Alig t-tudok mozogni! - támaszkodott a falnak majd új erőt merítve ismét megpróbált eljutni a hűtőig. Mikor elérte konyitotta és kivett belőle egy szelet pizza-t a tegnap esti vacsora maradékából aztán betette a mikróba hogy megmelegítse. Ahogy elkészült kivette a tányért és megpróbált elmenni a kanapéig ám ahogy tett pár lépést anélkül hogy valamin megtámasztotta volna magát a lábai elgyengüpve rogytak össze alatta. A tányér széttörött az étel pedig tehetetlenül feküdt a padlón elterülve Katsuki-val együtt. - Picsába! - kiáltottfel az enyhe fájdalomtól melyet az esés okozott majd remegő kezekkel a telefonjáért nyúlt mely pár centire hevert tőle. Feloldotta a képernyőt aztán bement a névjegyzékbe hogy megkeresse a "K" betűt. - Kirishima... Kirishima... - ismételgette a nevet miközben pörgette az egymás után felsorakozott neveket. - Áhh! Itt is van! - nyomott rá majd kihangosította és a hátára fordult.
°°°