ℙ𝕠𝕨𝕖𝕣 𝕌𝕡 [Bakugou x Oc] (SZÜNETEL)

Part 31.

- Mmm~~ Te mi a szart keresel még itt? - hallottam meg kissé rekedtes hangját mire gyorsan lezártam a képernyőt nehogy meglássa a képet. - Tudod te mennyi a kibaszott idő?

- De hát te mondtad hogy-

- Mit? - ült feljebb.

- Hát hogy aludjak itt. - pislogtam rá elkerekedett szemekkel. Nem is emlékszik?

- Ne hazudj nekem Picsa!! - robbantott párat a tenyerébe.

- De hát én nem is-

- És mi a fasz van az arcodon?! Honnan szedted?!

- T-Te-

- Ch! Biztos hogy nem! - fogta a fejét mire észrevette hogy rajta is van maszk. - Te Gyökér! - nézett rám szúrós szemekkel mire lassan csúszva hátrálni kezdtem.

- Ez n-nem az amire gondolsz! - nyeltem nagyot.

- Most meghalsz... - szegezte nekem a szavakat hűvösen. Gyorsan felpattantam és rohanni kezdtem az emelet irányába. Katsuki átugorva a kanapén robbantásokkal haladt felém. Futottam ahogy a lábam bírta de nem tudtam elérni a lépcsőt mert elém repült. Szaporán lassítani kezdtem és két méterre előtte meg is bírtam állni.

- Higyj már nekem hogy semmit sem csináltam! - kiáltottam neki.

- Akkor mégis magyarázd már meg hogy hogy a faszba került ez a szar az arcomra! Sosem mutattam volna meg hogy egyátalán van ilyenem nemhogy feltenni! Bazd meg Akane! - pattogatott néhány szikrát.

- De lázas voltál Baszki!

- Akkor is hazudsz! - tett felém egy vészjósló lépést.

- Kérlek Katsuki! - mondtam ki a kereszt nevét de ahogy ezt megtettem meg is bántam.

- Hogy mertél hívni Picsa? - hörögte fogai között.

Na most véged van fiam! Kezdem is megszervezni a temetésed! - tette a vállamra a kezét Akuma. - Vagy akarod hogy elintézzem? - ropogtatta meg az ujjait mire csak megráztam a fejem.

- B-Bocsánat én nem akartam-

- Pofa be! - rugaszkodott el majd letepert a padlóra és rálépett az egyik kezemre - Ne merj mégegyszer a keresztnevemen hívni...! Megértetted?! - szorított a talajhoz a nyakamnál fogva.

- M-Meg! - préseltem ki a szavakat miközben próbáltam levegőhöz jutni mire elengedett.

- Ha ezt el mered mondani valakinek.... Halott ember vagy értve vagyok?! Picsa! - kelt fel rólam mire csak köhögve bólogattam. - Helyes... - dugta zsebre a kezét majd elsétált a kukáig és lerángatta magáról a maszkot. Miután bevágta a szemetesbe lemosta az arcáról a nyálkát. Lassan felálltam és szótlanul én is ugyanezt tettem. Amikor végeztem visszamentem a fotelhoz. Katsuki szintén a kanapén foglalt helyet. Idegesen összefonta mellkasa előtt a kezeit és dobolni kezdett a lábával. - Ch... Mivel már késő van itt maradsz éjszakára. - mondta ellentmondást nem tűrő hangon majd elővette a telefonját és megnézte a híváslistát. Hirtelen elkerekedtek a szemei. - Ugye nem beszéltél anyámmal? - fordult hozzám.

- D-De...

- Miért?!!!

- M-Mert te aludtál, ő m-meg hívott és g-gondoltam aggódna érted sz-szóval megmondtam neki hogy s-semmi bajod és hogy itt ma-maradok veled szóval nem kell h-haza jönniük a pr-programjukról! Kérlek ne bánts! - tettem a fejem elé védekezés képpen a kezeim.

- Ch... Most biztos azt hiszi hogy-

- H-Hogy?

- Semmi...! Nem a te dolgod!