Egy új társ
A várost elhagyva folytatták az utat a céljuk fele. Sajnos Dzsánimtól elkellet búcsúzniuk, de legalább Száhib velük tartott. Pafuban, ami egy kis falu, az összedobott pénzükből vettek egy szekeret és két lovat. Így nem kellet már gyalogolniuk. Mivel Bordar pont az ellentétes irányban volt, ezért vissza kellett fordulniuk
- Nem értem már ezt. - törte meg a csendet Honisz.
- Miért nem adták ide a jutalmunkat? Pedig Mensben azt mondták, hogy bőséges jutalmat kapunk.
- Valahonnan sejtettem, hogy csak beetetnek minket. - szólalt meg Konorin, aki a kocsi mellett sétált.
Mivel az idő már délfele járt, bementek egy kis faluba, Lösningbe. Betértek egy fogadóba, hogy egyenek és igyanak valamit. Miközben ettek, két asztallal arrébb vita alakult ki egy szőke fiatal lány és egy idősebb, Dzsánim alkatú férfi között.
- Rebeka! Azt mondtad ma te fizetsz! - ordította egy férfi.
- Bocsánat. Nem hoztam magammal pénzt. Majd legközelebb fizetek.
- Nem lesz legközelebb! Legfeljebb a pokolban!
Eközben a zsebéből előhúzott egy kést.
- Ezt majd lerendezik az utcán. Fizessenek és menjenek. - szólalt meg a tulajdonos.
Ezt hallva és látva, hőseink gyorsan kimentek megnézni az eseményeket. Mire kiértek, a már a földön fekve könyörgött kegyelemért. Mielőtt a férfi a kést belemélyesztette volna áldozatába, Száhib rávetette magát és kilökte a kezéből a fegyvert.
- Maga meg mit avatkozik bele?. Semmi köze ehhez a nőhöz. Takarodjon innen a barátaival, különben nem járnak jól! - mordult rá a férfi.
- Odaadjuk a pénzt, csak hagyja élni. - mondta remegő hangon Konorin.
- Rendben. De nem most találkozunk utoljára.
Elvette a pénzt és elsétált.
- Köszönöm hogy segítettek. Ha maguk nem jönnek, nem értem volna meg a holnapot. - hálálkodott a nő.
- Szóra sem érdemes. Csak azt tettük ami helyes.
- Én bolond be se mutatkoztam a megmentőimnek. Rebeka vagyok. Festő vagyok Baznīcaban, de most jöttem ápolni az apámat. Szegény nagyon beteg. Anyám pedig nem tud rajta segíteni, mert meghalt. Ugyan ez az ember ölte meg.
- Miért nem szóltál a hatóságnak?
- Nem lehet. Megfenyegetett. Hogy ha feljelentem, megöl. Maguk kicsodák?
- Honisz vagyok. Ő itt Konorin és Száhib. Éppen Baznīcaba tartunk.
- Mi a baja apádnak? - szólalt meg Száhib. Lehet hogy tudok rajta segíteni. Igaz, még csak állatokat gyógyítottam, de az ember is hasonló.
- Lázas és fájdalmai vannak. A környéken nincs orvos, ezért elég sok a haláleset. De ne vesztegessük a drága időnket. Elviszlek titeket hozzánk. Kövessetek!
VOCÊ ESTÁ LENDO
Honisz története
AventuraKitalált történet, kitalált helyszínen. Egy gyermekről szól, ki felnövése után menekülni kényszerül. Elindul messze földre, hogy tisztázza a nevét. Az ő kalandjáról és élete alakulásáról szól.