𝙰 𝙱𝙾𝚇𝙾𝙻𝚘́ ( 𝕁 𝕀 𝕂 𝕆 𝕆 𝕂 )

2. rész

-Sziasztok. Ja és Kook viselkedj.
-Indulj már.- egyszer, de leütöm.
-Na Jimin mit szeretnél csinálni?
-Nekem mindegy.

-Akkor ismerkedjünk. Úgy se ismerlek még. Mit szólsz hozzá?
-O-oké..
-Kezded te vagy kezdjem én?- kérdezem meg tőle.
-Kezd te.
-Rendben, de nem hiszem, hogy tudok valami olyat mondani amit már nem tudnál. 24 éves vagyok, boxoló. Szeretek edzeni, rajzolni, a holdfényben sétálni, meg szivatni a haveromat, és szingli vagyok.
-Hogy mi?!- kicsit meglepődött, de nem értem miért.
-Most mi az?
-H-hát nem gondoltam volna, hogy szingli vagy, hiszen csak rád kell nézni és minden csaj a lábad előtt hever.
-Tudom, de nekem nem kellenek ribancok.
-Értem.
-Na most te jössz.
-17 éves vagyok. Szeretek táncolni, rajzolni és a barátommal sétálgatni. Iskolába járok és nem vagyok valami rossz tanuló. Én is szingli vagyok.
-Értem. Amúgy, ha gondolod egyszer elmehetnénk sétálni. Na?
-É-én benne vagyok.
-Akkor ezt megbeszéltük.- mondom neki vidáman.
Még egy jó ideig beszélgettünk, nevetgéltünk és közben Jimin is elkezdett feloldódni. Olyan aranyos mikor nevet. Mindig eltűnnek a szemei és egy csíkká formálódnak. Olyan, mint egy mochi. A nevetésének a hangja meg olyan...csilingelő. Egyszerűen ez a gyeker maga a tökéletesség.
Aztán olyan tizenegy körül elkezdtem csinálni magunknak ebédet ami délre el is készült. Nagyon finom tyúkhúslevest csináltam másodiknak meg rántott csirkemellet kukoricás rizsával. Miután megettük elkezdtünk filmet nézni. Mikor végelett már olyan két óra fele lehetett az idő. Jimin minden áron haza akart menni, ezért haza vittem és, mit ne mondjak, nagyon szép házuk van. Majd hazajöttem és gondolkoztam az eddig történteken és rá kellett jöjjek, hogy nekem Jimin több, mint egy rajongó vagy ismerős. Szóval nyugodtan kijelenthetem, hogy szerelmes vagyok Park Jiminbe.

Jimin pov.

Mikor hazaértem, mint mindig nem volt otthon senki. Így hát felmentek a szobámba és ledöltem az ágyra átgondolni az eddig történteket ami boldogsággal töltött el. Végül is sose gondoltam volna, hogy Jeon Jungkook-ot valaha fogom élőbe látni és még meg is ment, de megtörtént, sőt még a házában is voltam meg megadta a telefonszámát. Na várjunk... MIIII?!
-ÚRISTEEEEEEEN!! MEG. ADTA. JEON. KIBASZOTT.SEXY.JUNGKOOK.A. TELEFONSZÁMÁT!!!!- kiáltottam el magam a szobámban. Ezt nem hiszem el. Csak most esett le. Még egy jó ideig fanoltam és úgy gondoltam neki állok rajzolni, de pont ekkor jött be bátyám Park Chenyeol és rámugrott üdvözlés jeléül. Ez meg mikor jött meg.
-Szia Jiminieeee!-köszön Chen.
-Áuuuuuu! Légyszi kicsit óvatosabban.- mondom neki mire gyorsan lepattan rólam.
-Hol fáj?- kérdezi aggodalommal teli hanggal.
-M-minden hol.- suttogom lehajtott fejjel. Chenyeol tudja, hogy bántanak. Egyszer ő szedte le rólam őket, de sajnos nem mindig tud velem lenni.
-Egyszer megfolytom őket.
-Már elintézték őket.- mondom neki mire felém kapja a tekintetét.
-K-képzelt Jeon Jungkook jól elintézte őket.- ahogy ezt a mondatot ki mondtam a szemei nagyra tágultak.
-Az a Jeon Jungkook?- kérdezi meglepődve mire én egy határozott bolíntással válaszolok neki.-Wow ennek nagyon örülök, de hol voltál egész éjjszaka és ma fél háromig meg ki volt aki haza hozott?
-T-te egész nap itthon voltál?- lepődök meg. Hogy nem vettem észre?
-Igen, de válaszolj.
-Jó. Tegnap este valami bár mögött két osztálytársam meg belémkötött és majdnem ájulásig vertek mikor megjelent Jungkook és Bangchan. Jungkook mondta neki, hogy hagyják abba, de még eggyet belémrugott az egyik és ekkor Jungkook bevert egyet annak aki belémrugott aki egyből összeesett majd a básikat hasbarugta és az is összeesett majd megmondta nekik, hogy nemerjenek mégegyszer a közelembe menni, mert mégjobban megbánják. Után a két zaklatom úgy elrohant, hogy rendesen hüstölt a seggük. Aztán leordította a tömeg fejét és ők is elmentek. Aztán teljes képszakadás. Ma reggel meg arra ébredtem fel, hogy nagyon fáj mindenem és egy ismeretlen szobában vagyok ahol rajtam kívűl míg Jungkook volt. Mikor észrevette, hogy felébredtem levitt reggelizni és megadták a telefonszámukat majd Bangchan elment és Jungkookal nekiáltunk beszélgetni aztán főzött ebédet majd az ebéd után néztünj egy filmet és a film után megkértem, hogy hozzon haza és ennyi.- fejeztem be mire ő csak tátott szájjal nézett.
-Csak egy kérdésem van. Ki az a Bangchan?
-Te aztán megfogtad a lényeget. Amúgy meg Bangchan Jungkook legjobb barátja.
-Értem. És komoly megadta a telefon- számát?
-IGEEEEEE!
-Ó, akkor most boldog lehetsz.
-Pontosan, és veled mi a helyzet?
-Semmi. Unatkozok. Már vártam, hogy haza gyere. Nagyon aggódtam érted, meg anyuék is.
-Anyuék?! -most rajtam volt a sor, hogy meglepődjek.
-Igen. Na, de kérsz valamit enni?
-Köszi, de nem vagyok éhes.
-Rendben. És van kedved unozni?
-Igeeeeen.
-Oké akkor gyere.- lementünk a nappaliba, én leültem a kanapéra a bátyám meg hozott egy pakli unot. Lejátszottunk három menetet amiből kettőt Chenyeol egyet én nyertem és mikor a negyedik menetnek a felénél tartottunk egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy nyílik az ajtó. A szüleink megjöttek.
-Sziasztok- köszöntünk egyszerre a tesommal.
-Sziasztok! Jimin.- rohant hozzám anya és jó szorosan megölelt. Na ilyen is,rég volt- Annyira aggódtunk.
Hol jártál?-kérdezik egyszerre apával.
-Az egyik barátomnál.
-És miért nem szóltál?
-Mert úgy sem érdekellek titeket.
-Mi? Ezt meg honnan veszed!-kérdezi anya.
-Mindegy én most elmegyek fürödni aztán meg lefekszek. Úgyhogy jóéjt.
-De kicsim, nem kérsz vacsorát?
-Anya, nem.- és felindultam a szobámba egy alsóért és a pizsamámért aztán a fürdőbe vette az irányt. Levetkőztem és beállva a zuhany alá egy tíz perc alatt lezuhanyoztam és felvéve a pizsamám fogat mostam és vissza,mentem a szobámba lefeküdni.
Már majdnem aludtam mikor elkezdett csörögni a telefonom. Jungkook volt. Egy kis hezitálás után felvettem a telefont.
Telefonbeszélgetés:
-Szia Jimin!- köszön Jungkook.
-Szia Jungkook! Miért hívtál?
-Csak azért, hogy megkérdezzem, hogy vagy.
-Ó-ó, köszi jobban vagyok.
-Na ennek örülök.
-És te, hogy vagy?
-Fáradtan.
-Akkor pihenjél.
-Rendben fogok, de mit szólnál hozzá, ha holnap megmutatnám a kedvenc helyem?
- Oké benne vagyok és mikor?- kérdezem tőle.
-Hmm, mondjuk délután kettő?
-Nekem megfelel.
-Oké. Akkor majd a házatok előtt várlak.
-Rebdben, de most már menj aludni.
-Oké-oké. Jóéjt, álmodj szépeket!
-Neked is , te is.- visszaraktam a telefonom a helyére majd befordultan a fal, hogy aludjak, de ekkor bejött Chenyeol.
-Hyung, kopogni meg a szomszéd fog?
-Várj hadd gondolkozzak... Igen.
-Kösz. Na mitszeretnél?
-Hallottam a beszélgetésed.
-Hyuuuuuuuuung. Nem lehetne holnap?
-Nem.
-De álmos vagyok.
-Na légyszi mond el.
-Rendben. Csak annyi volt, hogy megkérdezte hogy vagyok és hogy holnap megmutatja nekem a kedvenc helyét.
-Áááá, szóval randira hívott.
-Mi? Nem.
-De-de. Majd holnap segítek kiválasztani a ruhádat. Na mostmár hagylak aludni.
-Köszönöm. Jóéjt!
-Neked is!- majd kiment a szobámból. Amint behunytam a szemem egyből az álmok világába csöppentem.

««««ℝ𝕖𝕞𝕖́𝕝𝕖𝕞 𝕥𝕖𝕥𝕤𝕫𝕖𝕥𝕥
𝔸 𝕙𝕖𝕝𝕪𝕖𝕤í𝕣𝕒́𝕤𝕚 𝕙𝕚𝕓𝕒́𝕜𝕖́𝕣𝕥 𝕓𝕠𝕔𝕤𝕚💜💜»»»

2021년2윌13일