Our Love (Befejezett)

16

( ami dőlt betűvel van írva, azt koreaiul mondják)

- Hyunjin, én inkább maradok. - nyafogtam az ágyban feküdve.

- ahogy te szeretnéd. - adott egy puszit a homlokomra.

- muszáj menned ?

- igen, de ígérem sietek. - ment ki. Kapott egy telefont és semmit nem mondott, csak fogta magát átöltözött és megy. Hogy hova, azt nem tudom. Megkért, hogy menjek vele, de a hasam nagyon fáj. Bebújtam a vastag takaró alá és kerestem valami filmet. Nem néztem túl sokat belőle, kitakartam magam és Yeji keresésére indultam.

- Yeji ! Segítenél ?- mentem be a szobájába.

- miben ?- ült fel.

- a koreai nyelvben. Szeretném tudni, hogy Hyunjin miről beszél amikor kap egy telefonhívást és már egyből ugrik.

- nem hiszem, hogy tudnod kéne. Elég piszkos ügyei vannak.

- légyszi.- ültem le elé.

- hát jó. Betűket vettétek ?

- igen.

- rendben. - elővett egy papírt és egy ceruzát, meg egy könyvet. - ez egy koreai magyar szótár, megtanulunk pár szót. - már diktálta is volna a szavakat, de odakintről lövöldözést lehetett hallani. - biztos csak gyakorolnak. - ordibálás, lövöldözés hangja lepte el a birtokot. Egy hatalmas robbanás volt az ami Yeji állítását megcáfolta. - vagy megtámadtak. - csapta össze a szótárt. - gyere. Van egy szoba, ahol eltudunk bújni. - nyitotta ki óvatosan a szoba ajtaját. Az ablakon át láttam a sok hullát a fűben feküdni. - nem hiszem el, hogy ilyen fontosak azok a fránya kövek. - mérgelődött.

- hova, hova ?- nem tudom ki ez a férfi, de Yeji arca rémületet ábrázolt.

- ez ki ?- kérdeztem halkan.

- annak a fickónnak dolgozik, aki Hyunjin köveit akarja. - a férfi egyre közeledett, pisztolyát felhúzta és ránk fogta. Egymásba kapaszkodva néztük a férfit. Lövést hallottunk, de nem a férfi pisztolyából. A fegyver kiesett kezéből és a földön terült el. Az egyik konyhás néni állt mögötte. - imádom ezt a nőt. - indult el felé Yeji. A néni adott egy fegyvert a lánynak. - gyere. - biccentett. Lassan indultam el felé. A nappaliban lévő ablakon valami berepült és csipogni kezdett. - futás !- kiáltotta Yeji és futni kezdett. Ijedtemben visszafutottam a szobájába. Az ajtót eltorlaszoltam egy székkel és az ágy alá bújtam. Lövöldözés, robbanás, ordibálás. Ezeket lehetett hallani. Rosszabb, mint egy csatatér. Az ajtó kivágódott, az ágy alól csak cipőket láttam. Ketten lehetnek a szobába. Telefonomat kivettem a zsebemből és lenémítottam. Számtalan filmet láttam már, ahol a telefon buktatta le az áldozatot, mert megcsörrent. Kezemre tettem a számat és bepötyögtem Hyunjin telefonszámát. Mikor felvette nem szóltam bele, az ágy aljához tartottam, hogy hallja a beszélgetést. Mikor láttam, hogy kimentek a telefont emeltem fülemhez.

- kimentek.- suttogtam bele.

- mi történt ? - kérdezte, a háttérben egy csapódást hallottam. Kocsi ajtó csapódás volt.

- elsőnek csak lövöldözés és kiabálás hallatszott, aztán meg robbanás is volt. A nappali romokban hever.

- hol vagy ?

- Yeji ágya alatt.

- Yeji ?

- nem tudom, elfutott valamerre. - az ajtó nyitódott, most négyen jöttek be. - itt vannak. - suttogtam.

- tedd közelebb a telefont, hogy halljam miről beszélnek. - ahogy mondta közelebb raktam a telefont.

- az a húga, nem ?