10.Rész - Feketeség

667 26 2
                                    

Diego kiment, én pedig lefeküdtem az ágyamba, majd lassan elaludtam....

___________________________

Korán keltem, siettem ötöshöz, hátha felébredt. Gyorsan kikeltem az ágyból, és felhúztam egy farmert, meg egy pólót.
Majd siettem lefelé. Belépve a műtő terembe, megláttam ötöst, aki még mindig feküdt.

Jaj ne! Ötös annyira hiányzol. - kezdtem el hozzá beszélni.

Kérlek siess minél hamarabb közénk. Fura dolgok történtek velem, és kéne a segítséged. - mondtam

Ötös még mindig nem válaszolt.

Hé Klaus! Gyere csak le! - ordítottam

Mivan Rose? - kérdezte

Segítened kell! - feleltem

Lassan lejött Klaus, aki láthatólag alig élt, a tegnap estétől.

Mondjad. - mondta szenvedten Klaus

Szóval meg kéne idézned apát. - mondtam egyszerűen

Hogy micsoda? Azt a vén, szívtelen embert?! Szó sem lehet róla. - mondta határozottan

Na de Klaus! Kérlek kérlek kérlek. - győzködtem

Nem! - mondta

Hát akkor csinálhatjuk máshogy is. Szóval ha nem segítesz, elmondom hogy mit tettél tegnap. - mondtam

(Egyébként itt arra gondoltam amikor véletlen valahogy este megláttam Klaust, és akkor éppen apa értékes dolgait cserélte el drogra, szóval ez most épp kapóra jött.)

Hogy mi? Én nem csináltam semmit. - mondta félve

Nem ismerős neked ez a mondat, hogy: Elcserélted apa cuccait drogra?
- mondtam

Ezt te honnan tudod? - kérdezte idegesen

Megvannak a forrásaim. Most pedig kérlek segíts, mert ha nem akkor mindenkinek elmondom.

Nem segítek, nem is tudnék segíteni. Mivel tegnap jól bedrogoztam meg persze ma is, így sajna nem tudok segíteni. Na szió
- mondta nevetve

Ezt nem hiszem el! - nagyon dühös lettem.

Hát akkor nincs más választásom, nekem kell megpróbálni. Ha tegnap láttam Klaust, talán ez is sikerülhet.

Leültem ötös mellé, egy székre majd lehunytam a szemem, és minden erőmmel kocentráltam.

Már régóta ott ülhettem, mert bejött valaki.

Rose te még mindig itt vagy? - kérdezte Allison

Erre kinyitottam a szemem, az erőm nagy része elment, alig bírtam ülni.

Igen, de miért, mióta vagyok itt? - kérdeztem

Hát úgy 1 órája - válaszolta

Jesszus, na jó mindegy. Légyszi most hagyj magamra. - mondtam neki, ugyanis volt egy tervem.

Hát jó, tudom hogy nagyon szomorú vagy ötös miatt, de rám számíthatsz!
- mondta

Rendben köszi. - hadartam el gyorsan a választ.

Allison kiment én pedig bent maradtam ötössel.

Majd megfogtam ötös kezét, és lehunytam a szemem ismét. Koncentrálni kezdtem. Most muszáj sikerülnie.

Minden akaraterőmet felhasználva sikerült, és odakerültem...na de hová?!

Hahó! - ordítottam

De a nagy feketeségből semmi válasz nem érkezett.

Testemen belül egy érzés kapott el. Azt éreztem, hogy valami hív. Én pedig hallgattam rá és elindultam egyenesen.

Hosszas séta után a fekete semmiben elértem egy fénylő dologhoz.

Úgy éreztem meg kell fognom, én pedig megtettem.

Úgy éreztem meg kell fognom, én pedig megtettem

Ups! Tento obrázek porušuje naše pokyny k obsahu. Před publikováním ho, prosím, buď odstraň, nebo nahraď jiným.

________________________
Sziasztok!

Végre hoztam nektek egy újabb részt. Remélem izgalmas a könyv. Nem sokára jön a következő rész!
A rajzot nézzétek el nekem, 2 perc alatt dobtam össze. =D

☂︎𝐄𝐬𝐞𝐫𝐧𝐲𝐨̋ 𝐀𝐤𝐚𝐝𝐞́𝐦𝐢𝐚|𝐅𝐈𝐕𝐄 𝐇𝐀𝐑𝐆𝐑𝐄𝐄𝐕𝐄𝐒 𝐅𝐅. ☂︎ (befejezetlen)Kde žijí příběhy. Začni objevovat