Mi van velünk? ||SzJG ff.|| BEFEJEZETT

2.évad 12.rész

Mikor fél óra beszélgetés vagy is hallgatás után letette megszólaltam.

-Mit is akartál mondani? - néztem ráértetlenül.

-Menj! Oké menj haza felejtsd el mintha semmi sem történt volna! - kezdett el velem kiabálni. Amit igazából nem értettem ő nem mondta el azt amit akart szóval nem hagytam magamat.

-Itt vártam félórán keresztül hogy folytasd erre egy telefon után elküdesz a francba?! Ez nem így működik! - kiabáltam vissza.

-Engem nem érdekel már a téma rohadtul leszarom! Menj haza! - ebben a pillanatban éreztem az arcomon az első könny cseppet amit gyors le is töröltem.

-Rendben.. - szólaltam meg sírós hangon. - Nem csinálok semmit és mégis én vagyok a bunkó. - szipogtam és elmentem. De már nem volt erőm ehhez és kitört belőlem a színtiszta zokogás. Ha akratam volna se tudtam volna abba hagyni. Mivel haza nem akartam menni így inkább elindultam egy számomra ismeretlen irányba.

Mikor elfáradtam leültem egy parkba és egyre jobban kezdtem fázni de nem akartam este nyolckor bárkit a lelkigondommal zaklatni. Mikor már teljesen átfagytam ültem a padon megcsörrent a telefonom. Anya volt az de kinyomtam legalább harmincszor próbalkoztak elérni a szüleim, de mind kinyomtam. Mikor újra felcsörrent a telefonom akkor már egy másik nevet írt ki a kijelzőm nem másét mint... Cortezét

Azt hiszem elvagyok ma ezzel a sztorival xd de komolyan esküszöm sajnálni fogom mikor vége lesz.