Szerelem és hoki

8.A vízesésnél

                         Másnap reggel nagyon izgatott voltam.Anyáékkal reggeliztem majd készülődtem.Később ,  pontban 8-kor kilépve az ajtón Ádámot pillantom meg a kapunk előtt.

-Szia!-üdvözöltem.

-Szia!Jól aludtál?Készen állsz a mai napra?

-Jaj én már nagyon várom a mai napot!-az izgalomtól alig tudtam szóhoz jutni.Mi van velem?

-Ennek örülök.-ekkor ki nyította a  kocsija anyós ülés felőli ajtaját én beszálltam majd ő is beszállt mellém a kormány mögé és elindulunk.Az út során nem beszéltünk sokat.Mindketten feszültek voltunk és nem tudtunk megszólalni.

                           1 óra autó út után megérkeztünk egy tóhoz.Még sosem jártam itt pedig itt lakok a közelében.Nagyon szép idő volt , és nagyon csendes is.Csak egy vízesés hangja hallatszott.Leparkoltunk majd kiszálltunk és sétálni kezdtünk egy turistáknak kijelölt ösvényen.

-Nagyon szép ez a hely!-mondtam , majd hozzá tettem:-honnan ismerted ez a helyet hacsak most költöztél ide?

-Kicsi koromba itt éltem.-mondta , majd így folytatta-de amikor 12 éves lettem és apám inni kezdett  én sokat jártam ide hogy ne lássam őt.Majd egy év múlva amikor apám elhagyott minket én és az anyám nem maradtunk a városba , oda költöztünk ahol most ők laknak .Így nem tudtam ide utána többet el jönni.

-Értem.-nem tudtam hogy mit mondjak.

                               Ádám készült egy kis piknik kossárral is.Miután elhelyezkedtünk és megettük a piknik kosár tartalmát tovább mentünk a vízeséshez.A vízesés és a táj  is nagyon szép volt.

-Nagyon szép nem?-kérdi Ádám az arcomat fürkészve.

-Igen nagyon!-majd én is rá nézztem.Hirtelen magához vont.Megölelt és a derekamra tette a kezét , majd egy mozdulattal megcsókolt.Nem húzodtam el tőle sőt én is bele mentem  a játékba.Majd mikor eltávalodtuk egymástól egy mosollyal jutalmaztuk egymást.

-Most akkor járunk?-szegezi nekem a kérdést továbbra is moslyogva.

-Hát...-egy kicsit habozva de  folytattam-úgy néz ki.-egy nagy mosolyra húztam a számat.

-Tetszik , és te is nagyon tetszel.-egy kaján vigyor jelent meg arcán.

-Te is nekem.Viszont jó lenne egy kicsit jobban megismerni téged.

-Igen , ezzel egyet értek-mondta.

                                    Majd kézen fogva mentünk a kocsi felé.Haza érve egy csókkal búcsúztunk el a házunk előtt majd bemenve , felmemtem az emeltere és egy kis filmnézés után elnyomott az álom.Hajnali 2  arra ébredtem hogy valaki az ablakomat dobálja kicsi kövekkel.Kinéztem, Ádám állt  ott.

-Szia!Mi a baj?-kérdeztem még álmos rekedtes hangon.

-Szia!Nincs baj csak ...-haboz egy kicsit-...csak látni akartalak mert nem tudtam aludni a vízesésnél történtek után.Fel mehetek?

-Igen gyere.-mondtam meglepődve.

-Menj arrébb bemászok.

-Tessék?-kérdem aggódva , de engedelmeskedtem.

-Szia!-mondta amikor felért a szobámba egy kaján vigyorral az arcán , majd egy csókot adott az ajkamra.

-Szia!-viszonoztam.

                                     Megölelt , az ágyra fektetett majd jobban kezdett csókolni. Én  leállítottam mivel  még nem voltam kész erre , ez nem esett jól neki de  azért nem húzodott el , mellém feküdt majd elnyomott minket az álomvilág.