The wanderer - A vándor [Taekook ff.]

5.rész

Jungkook szemszögéből

Halk beszélgetésre és két hirtelen rám nehezedő kis testre ébredtem.
- Ahh~ - nyögtem fel fájdalmasan és a két kis kacagás választ is adott kérdésemre. - Ne már lányok! - próbáltam nyitogatni szemem de ezek a kis ördögfiókák még a függönyt is ki húzták. - Ma nincs semmi dolgom aludhattam volna. - ültem fel.

- Kook már elmúlt dél. - hallottam meg Hye-jin hangját.
- Igen, nem kéne mindig végig aludni az egész napot. - bólogatott helyeselően Ji-eun.
- Na ide gyertek. - sziszegtem játékosan a fogaimon át és letámadtam őket. Az egyik kezemmel Hye-jint a másikkal Ji-eunt csikiztem. Ők pedig már sírtak a röhögéstől. Ji-eun nagyon szabadulni akart de nem bírt egyszer csak azt vettem észre hogy egy szőrgombóc van a húgom helyén és egy enyhe harapás éreztem mire elkaptam a kezem.
- Ennyi~. Kapj el ha tudsz. - hallottam még fejembe vékonyka kis hangját, és már ki is rohant a szobából.
- Na ezt nem hagyom annyiban!! Gyere vissza te kis szőrcsomó! - kiáltottam utána és kipattanva az agyból neki iramodtam. Lerohantam a lépcsőn bár az utolsó fokon picit meginogtam de talpon maradtam. Észre sem vettem, hogy a házban nem csak mi vagyunk.

A kis béta a konyhába rohant és ott körbe körbe rohangáltunk a pult körül, én azért hogy elkapjam ő meg azért, hogy ne.
Egy idő után én is átváltoztam, mért négy láb kettő ellen az igazságtalan.
Kirohant a nappaliba én pedig utána. Na ezt nem kellett volna.
Amikor kiértem a család ott ült a kanapén és rosszallóan nézett, a két húgom meg anya mellett ácsorgott mint ha mi sem történt volna. És csak akkor vettem észre, hogy van ott még valaki más is. Nekem háttal egy sötét hajú férfi ült egy fotelben.

- Jeon Jungkook egy szóra! - nézett rám szigorúan anya és az emelet felé biccentett. Elindult én pedig visszaváltoztam és leszegezett fejjel, fülem, farkam behúzva követtem. A lépcső fordulójában a szemem sarkából láttam hogy a férfi enyhén elmosolyodik. - Ez most komolyan kiröhög? - kérdeztem felháborodottan magamtól, az arcát nem volt időm memorizálni, mert amit eltűntünk a díszes társaság elől édesanyám azzal a lendülettel lekapott a tíz körmömről.

- Mi volt ez? Tudod jól, hogy a házban nem lehet átváltozni főleg nem mint az őrült rohangálni! - hangjában éreztem egy kis csalódottságot amitől igen rosszul éreztem magam. Igaz hogy a mi családunk nagyon szerető és össze tartó de emellett nagyon szigorú is, főleg hogy klán vezető.
- Ez nem csak az én hibám. Nem láttad Ji-eunt?
- De. De láttam és majd ő is kap viszont te idősebb vagy neked kéne előrelátónak lenned.
- De nem tudtam hogy vendégünk van. Honnan kellett volna tudnom? - kérdeztem és próbáltam nem vissza beszélni - Amúgy meg csak játszottunk.
- A lányokat azért küldtem fel ,hogy keltsenek, mert várunk valakit aki egy kicsit hamarabb jött a kelleténél.
- A lányok erről nem szóltak. És  bocsánat, hogy vissza beszéltem.
Anya oda lépett hozzám és átölet én pedig viszonoztam.
- Jaj, fiam. Na ne lógasd az orrod. - emelte fel fejem. - Menj inkább gyorsan készülj el. - bólintottam és már mentem is viszont még visszafordultam.
- Anya.
- Igen?
- Ki az a férfi lent?
- Egy elég fontos személy. Na de most menj készülni. - ezzel lement a lépcsőn.

Vissza ballagtam a szobámba és felöltöztem valami normálisabbnak mondható ruhába. Egy fekete farmert és egy fehér pólót vettem fel arra meg még egy kicsit nagyobb pulcsit. Átmentem a fürdőszobába ott is elvégeztem a dolgomat utána pedig vissza a nappaliba.

Az idegen férfit nem láttam sehol így oda mentem anyához.
- Már el is ment? - kérdeztem rá teljesen nyilvánvalóan.
- Nem. Csak a mellék helységben van. - válaszolt anya.
- Menj fiam addig reggelizz meg. De ne húzd nagyon az időt. - mondta apa.
- Rendben. - vontam vállat és bementem a konyhába. Levettem egy tányért a felső polcról és akkor egy igen intenzív rózsa illatot éreztem. A tányért leraktam és megfordultam.
Az a férfi állt velem szembe akit nem sokkal ezelőtt láttam. Nem tagadhatom le a nyilvánvalót, rohadt helyes. Nálam nem sokkal volt magasabb, kábé a húszas évei közepén lehet. A szemei sötétek nagyon sötétek voltak amivel engem pásztázott. Haja kicsit hosszabb volt és az is mint szemei, sötét. Egy farmer volt rajta és egy fekete ing, látszott rajta, hogy nem egy szál bél mint én, mert feszült rajta a felsője.