7.rész

129 3 2
                                    

(innentől egy darabig Dávid szemszöge lesz írói szerk.)

*Dávid szemszöge *

Nem sokat aludtam az éjjel.  Egyszerűen, nem ment. Nem tudtam nyugodni, hogy ez van vele.Egész éjjel a kórházban voltam, eszembe sem jutott az hogy hazamenjek. Most jövök rá, mennyi mindent adok Fanninak. De ez nekem természetes vele kapcsolatban. Hú de érzelgős lettem. Tegnap az történt miután elmentünk a kórházba, szóltam, hogy Fanni nincs eszméleténél. Azonnal segítettek ( nyilván, mert ez a dolguk :) ) bevitték egy kórterembe kivizsgálni. Egy óra múlva kijöttek és mondták hogy nincs baja, csak  ( valószínűleg) a stressz miatt bukhatott ki. De mondjuk megértem. A szülei, a sok balhé, új suli, új környezet, és azok a dolgok amiket kreál az okos fejébe ( na jó, hivatalosan is őrült vagyok.) , az a hülye gyerek Norbi. Biztos sok volt neki, hiszen még csak szeptember 3 - a ( ma már 4-e de ezt tegnap írom-értelmes mondat volt) . Viszont ami fura és aggasztó, az az, hogy nem kel fel. Az orvosok szerint ma vagy holnap fel kellene kelnie. Fura előérzetem van....

Kb. így teltek az elmúlt napok....

Szeptember 8. Hétfő

Most már kezdek igazán aggódni, ugyanis nem kel fel. Osztálycsoportban mindenki kérdezgeti hogy mi van vele.

9.B GANG😌😎🤙😂

IZA🌸: Dávid mi van Fannival? Lehet tudni valamit??

Dávid🥵😂: Igen, de csak annyit, hogy vszinu a stressz miatt bukhatott ki. Az orvosok szerint rég fel kellett volna kelni, de valamiért nem kel fel...

Kornél🥪: Ahjaj...

IZA🌸: 😭😭😭

Zoli📱: Oszi te olyan okoska vagy nem tudod mi lehet vele??

Olivér 🤓: Egyetértek az orvosokkal, szerintem is a stressz miatt lehet, bár nem ismerem annyira.

Zoli📱: Sokat segített haver...

Olivér 🤓: Jó, hát én sem tudok semmi újat Mondani.. 🙄

Lili💞:És azzal kapcsolatban nem mondtak vmit, hogy nem kel fel?

IZA🌸: 😭😔

Kornél 🥪:Nyugi Iza nem lesz baj. Fel fog kelni.

IZA🌸: 🥺🥺

Gab🥴📒: ohm ok.

Nem néztem tovább a chatat. Kornél a legjobb haverom kilencedik óta. Tudtam hogy tetszik neki Iza. 😅

Miután végigolvastam az üzeneteket elindultam suliba.

Nem sok dolog történt, Fanni nélkül elég unalmas volt a nap, de nem csak nekem hanem mindenkinek. Matekból vettük tovább az anyagot, angolon szódoga, másik angolon szabad foglalkozás.Föcin új anyag (nem kevés), irodalmon verset ellett elemezni (gyakorlatilag egy szót sem értek belőle) , és tesin pedig kosaraztunk. Roppant izgalmas nap volt.

Suli után Kornéllal mentem hazafelé, a kapunkban ő elbúcsúzott,majd ment tovább. Én pedig bementem, köszöntem a szüleimnek és a bátyámnak (Márk) és felmentem. Annyit csináltam, hogy bepakoltam holnapra, a mai jegyzeteket (amiket Iza adott, mint minden nap) odaraktam a többihez. Ezeket majd odaadom Fanninak, ha felkel.

Ezek után mentem be a kórházba mint minden nap. Szerintem a portás nő már tudja a nevem, és azt is hogy mikor jövök. Minden nap kb. ugyanakkor szoktam menni. így már ismernek az orvosok is. Fanni kórterméhez érve bekopogtam, de mivel nem jött válasz( ami azt jelenti, hogy nincs bent orvos) így bementem. Van a teremben Fannin kívül egy gyerek ( Nóra) eddig kb. annyit beszéltem vele, hogy mi a baja. Nagyon sokat. Nóri éppen aludt, de ezzel nem törődve, leültem Fanni ágya mellé kirakott székre, majd megfogtam a kezét. És vártam, mint eddig mindig. Nagyon remélem hogy fel fog kelni...

Délután 4 körül mentem el mert rohadt éhes voltam. Reggel óta nem ettem😂.

Bementem egy közeli kisboltba és vettem magamnak kaját.

A nap további részében nem nagyon történt semmi.

Szeptember 9. Kedd

Reggel mielőtt elindultam suliba megnéztem az osztálycsoportot.

IZA🌸:valami új?

Dávid 🥵😂: 😐😕

IZA🌸: ☹️😢

Suliban nem volt semmi érdekes. Minden órán új anyag. Ja meg ki lett javítva az angol doga. Nekem 5-ös lett. Ez kb az egyetlen tantárgy amiben magamtól vagyok jó.

Délután szokásosan elmentem Fannihoz. Kezd már beteges lenni, hogy nem kel fel. Ez már nem állapot.

Fanni látogatása után haza mentem , de az ajtóban Márkba botlottam.
- Gyere velem. - mondta majd kitessékelt az ajtón.
- Hova? - kérdeztem.
- Sétálni. Beszélgetni - sorolta.
- Oke.
- Na mesélj. Mi a baj? Ja meg hova mész suli után minden nap?
-Kórházba. - mondtam ki.
Márk megállt majd kérdő tekintettel felém fordult.
- Minek mész oda? - kérdezte aggódva.
- Egy... Egy baratnomhoz. Mármint nem olyan barátnő. Hanem lány barát. Sajnos - az utolsó szót nagyon halkan mondtam,hogy alig lehessen hallani. De sajnos Márk meghallotta.
- Várj csak. Mi az hogy sajnos? Mii várj már. Ezt én nem értem. Hülye vagyok vagy nem kell értenem?
- Hülye vagy - vágtam rá gondolkodás nélkül.
Ezután kaptam pár gyilkos pillantást.
Ezért elmeséltem neki az egész Fannis sztorit.

Miután hazaértünk, felmentem a szobába de rögtön jött egy hívás Kornéltól.

-Valami hír? - kezdte köszönés nélkül.

- Ugyanaz mint eddig - mondtam lesütött szemmel.

- Tehát semmi - mondta ő is halkan. - sajnálom haver.

- Én is. Most mennem kell majd beszélünk. Csáó- köszöntem el.

- Szia - mondta és lerakta .

Szeptember 10. szerda

Végre már Fanni....csak ne így lett volna.

Reggel, szokásosan elkészültem és elindultam suliba. Nem volt semmi érdekes ma sem. Hát na. Nem nagyon szoktam figyelni órákon :D  Tanítás után Iza odaadta a mai jegyzeteket (amiket amúgy szorgalmasan fénymásol minden nap az infóteremben )   majd elindultam haza mint minden egyes nap. Otthonról, a kórba vettem az irányt. De út közben csörgött a telóm. Ismeretlen, na szuper.

- Igen tessék? - kérdeztem.

- Balogh Dáviddal beszélek? - kérdezte egy férfi hang a telefonomból.

- Igen én vagyok de megkérdezhetem, hogy kivel beszélek? - kérdeztem. Fura,

- Igen persze. Dr. Varga Krisztián vagyok Kerekes Fanni főorvosa- na itt volt az a pont hogy megálltam az út közepén majd ennyit mondtam.

- Azonnal megyek - és leraktam.

Ahogy csak tudtam már is mentem a kórházba. Nagyon remélem hogy jó hírt kapok.

Amikor beértem a kórházba, azonnal Fanni szobája.

-Mit lehet tudni? - kérdeztem mikor megláttam az orvost.
De ő nem válaszolt, csak a szoba felé mutatott a kezével. Fapofával.
-Istenem Fanni, végre - mondtam ezt amikor megláttam hogy Fanni mosolyogva ül az ágyon. Amikor meglattott engem elég fura arccal nézett.
- Te ki vagy? - kerdezte mire én lefagytam.
- Nem tudod hogy ki vagyok? - kérdeztem félve és közben egy lépéssel közelebb mentem az ágyhoz .
- Nem és kérlek ne bánts - mondta már - már remegve.
- Figyelj rám, én biztos nem foglak bántani. Mesélek neked pár dolgot, mivel nem nagyon emlékszel semmire. Szóval én Dávid vagyok, az osztálytarsad. - kezdtem el neki mesélni neki mindent. - Várj! Azt tudod, hogy téged hogy hívnak?
-Fanni asszem...
-Oke akkor ezzel nem kell foglalkoznunk. Jó rendben szerintem most menj el aludni, pihend ki magad.

Ennyit mondtam neki, majd odaléptem hozzá, nyomtam egy puszit a homlokára, amit ő egy aranyos nevetéssel reagált le, majd elmentem.

Sziasztok!

Tudom, hogy rég volt rész de most itt vagyok egy újjal. Remélem hogy tetszik. Ja és tudom hogy gonosz vagyok azzal hogy Fanni nem lett újra a régi 😂de remélem elnézitek.
Legyen további szép napotok! Puszi, 💗

Brigi🤪

Egy duci lány élete a gimiben SZÜNETELVEWhere stories live. Discover now