Egy duci lány élete a gimiben SZÜNETELVE

1.resz

Szóval ma nem sok dolgot csináltam igazából kipakoltam a sulitól kapott cuccokat a táskába. Ja azt elfelejtettem említeni hogy van egy húgom Kerekes Alexandra. Ő most 9.es( és nagyon szép 😕). Na róla egyenlőre ennyit.

Este 6 felé anya jött fel a szobámba.
-Kész a vacsora jössz enni? - kérdezte.
Ekkor kicsit elgondolkodtam.Zavar hogy piszkálnak akkor miért nem teszek ellene semmit?
-Köszönöm nem kérek. Inkább elmegyek futni.
-Biztos?
-Tuti biztos. - mosolyogtam rá.
-Akkor menjél nyugodtan.
-Köszi. Szia!
És ezzel anya ki is ment a szobámból én pedig elkezdtem magamnak valami edzős cuccot keresni. Közben azon gondolkodtam hogy hova mehetnék futni. Van a közelünkben egy ilyen gym-es hely de oda biztos nem megyek mert a korombeli gyerekek folyton ott vannak és én oda biztos nem megyek. Érthető okokból kifolyólag. Aztán van a járda itt az út mellett azt is kihagyom. Viszont! Van egy kisebb erdő a közelben ott úgysincs sok ember. Igen ott jó is lesz. Akkor oda megyek. Felöltöztem és Be pakoltam a kis hátizsákomba vizet és egy almát.
-Na én akkor megyek is - köszöntem el anyáéktól.
-Várj! - szólt utánam Szandi - hova mész?
-Futni-jelentettem ki.
-És nem is eszel?
-Most nem. - mondtam kicsit félve.
-Oké. Elmennék veled? - Hát igen. Szandi iszonyatosan bátor csajszi ő az egyetlen barátom. Kiáll értem, és megvéd bárkitől. Mondhatni példaképem😊.
-Ha akarsz. Bár neked nincs rá szükséged.
-Nem árt ezt te is tudod-aha persze...
-Jó akkor gyere velem.

-Köszi.
-Na ha vársz 5 percet akkor megyek
-Oké itt várlak.

Egy laza 6-7 perc múlva lejött a tesóm.
-Na itt vagyok de amúgy hova akarsz menni futni?
-Tudod abba a közeli erdőbe mert ott nincsenek sokan.
-Értelek de azért lehetne neked is kicsi önbizalmad-nézett rám lesajnálóan.
-Neked könnyű! Nekem nem és ezzel le is zártam a témát.
-Oké oké inkább menjünk! - tette fel a kezét védekezően.

KB. Este 7 - fél nyolc felé jöttünk haza. Otthon előkészítettem minden cuccot a sulihoz, elvégeztem az esti dolgaimat majd lefeküdtem és vártam, hogy elnyomjon az álom.

Természetesen nem sikerült aludnom annyira izgatott voltam a holnap miatt. A tesóm most abba gimibe jár, amibe én is fogok és ez azért van mert volt 8.-ban egy barátnőm. Namost mi elhatároztuk hogy egy gimibe megyünk. Ez még is történt csak az a
,, barátnőm" szépen elárult és az egész suli előtt megalázott. Ez miatt IS gondoltam hogy el jövök onnan. Hát igen. Éltem én át elég sok mindent.

Szeptember 1.
Nem tudom mikor aludhattam el este annyira izgatott voltam. De vissza a mára.

Reggel majd kipattant a szemem és villám sebességgel készültem el hogy még Szandi előtt kész legyek. Vele fogok menni suliba az biztos mert ő megvéd. Jó én is meg tudom de én kb. ilyen max 10 fős társaságban nem egy egész suli előtt. Na mindegy.
Mikor mindennel kész lettem lementem a lépcsőn. Anya a konyhában volt.
-Szia anya! - köszöntem neki.
-Jó reggelt-mosolygott rám - izgulsz?
-Az nem is kifejezés.
-Reggelire mit tegyek neked? - kérdezte miközben kinyitotta a hűtőt.
-Van gyümölcs saláta? - kérdeztem mert amúgy mostanában ez lett a kedvenc reggelim. Jó nem csak ezért eszem de az mellékes.
-Van de nem sok... - nem tudta befejezni a mondatot mert a szavába vágtam.
-Tökéletes!
-Biztos? - kérdezte félve. Tudja hogy nem jókedvemből eszem(na jó azért is de na).
-Figyelj anya. Te ismersz a legjobban nem kell hazudni a külsőmről. Tudom milyen és szeretnek tenni is valamit ez ellen. Tudod el akarom kerülni azt ami volt ált. suliban. Te is tudod én is. Na legfőképpen ezért de azért is mert finom-nyújtottam rá a nyelvem nevetve.
-Jólvan értem én de azért a közeljövőben fogsz enni gyümölcsön és zöldségen kívül valamit? - kérdezte anya.
-Majd meglátjuk! - mosolyogtam rá.
Ekkor lejött a lépcsőről az én gyönyörű tesóm.
-Anya van bundás kenyér? - kérdezte.
-Neked is jó reggelt - motyogtuk anyával egyszerre.
-Van igen persze kéred? - kérdezte anya.
-Nem most, inkább elrakod nekem?
-Persze. Mikor mehetünk?
-Ha egyszer végre elkészülsz. - mondtam neki.
-Hát én kész vagyok már csak meg kell várni a kaját és indulhatunk. - jelentette ki.
-Oké.
Miután elraktuk a kaját indulhatunk is a suliba.
-Figyelj tudom hogy izgulsz meg félsz de én megvédelek. Ha pedig nem lesz rá szükség akkor hagyd. Figyelj annyi a lényeg hogy ebben a suliban mindenki nagyon elfogadó és kedves. Nem lesz gondod. Ha meg lesz tudod hol találsz vagy ha nem akkor írsz üzenetet. Ha esetleg az osztályból senki nem barátkozik veled akkor az órákat bírd ki és szünetben lehetsz velünk. Nyugi itt vagyok ha baj van. - nyugtatott a testvérem iskolába menet.

-Köszönöm tényleg.-mondtam neki és közben oda is értünk a suli elé.

-Hajrá én itt le is válok tőled és tudod mit kell csinálnod ha baj van-szorította meg a kezem Szandi.

-Köszi-suttogtam neki.

Hát akkor most vagy soha-gondoltam magamban majd beléptem az iskola ajtaján. Kellemes csalódás volt ez az iskola. Nem néztek meg látványosan (kivéve egy lánycsapat de őket majd később) szóval nem kivételeztek velem. Ami jó. Odamentem a portáshoz és megkérdeztem hogy hol lesz az osztályom . Kért egy nevet majd eligazított. 23-as terem első emelet. Megkerestem ,megálltam az ajtó előtt ,vettem egy mély levegőt és benyitottam. Ami bent fogadott az egy szóval KATASZTRÓFA. De mikor beértem a terembe mindenki elhallgatott majd felém néztek és elmosolyodtak.
-Öhm.. Hát Kerekes Fanni vagyok az új osztálytársatok. - mondtam teljesen elpirulva.
-Szia gyere ide nyugodtan - mondta egy kedvesnek tűnő lány.
-Köszönöm. - mondtam miközben letettem a táskámat egy üres pad tetejére.
-Mi a baj ennyire félsz tőlünk? - kérdezte egy srác aki éppen evett.
-Nem csak tudjátok,azért jöttem el az előző sulimból mert hát hogy is mondjam...-

-Én értem-mondta az a lány aki az előbb- és mielőtt még feltennéd a kérdést, nem ,nem fogunk kiközösíteni meg ilyenek nehogy azt hidd-mondta ki nekem pedig egy kő esett le a szívemről.

-Úristen nem tudjátok mennyit jelent nekem köszönöm.-mondtam meghatódva.

- Ugyan semmiség-mondta egy srác aki hát OMG de helyes.Hát ja. Gondolom ő a suli nagymenője a leghelyesebb gyerek és akibe én totál beleestem. Nemtudom mi történt velem de amikor a szemébe néztem megszűnt a világ körülöttem de visszakaptam gyorsan a tekintetem a többiekre nehogy feltűnő legyen.

-Viszont megmondjátok a neveteket mert így nehéz lesz kitalálni- nevettem el magam zavartan.

- Ja tényleg én Kovács Kornél vagyok- mutatkozott be az a fiú aki evett.

-Én Fekete Gabriella vagyok- mondta az a lány aki segített.

-Balogh Dávid vagyok- mondta lazán a.... jó a crushom....

Az osztály többi tagja( amúgy 16-an vagyunk)

Nagy Olivér( az osztály nyomija szemüveges kis kocka)

Horváth Anna(nagyon színes egyéniség, ki kellene találni ha nem lenne)

Kapus Bence( elég flegma tud lenni de jófej)

Dobos Blanka( leghangosabb gyerek az osztályban iszonyatosan jó viccei vannak)

Csepel Milán(csendes gyerek nem is nagyon szólalt meg)

Szekeres Lili( aranyos lány minden cuki és a kedvence a rózsaszín)

Ágasi Zoltán( egész nap a telefonján lóg)

Béres Emese( Imád rajzolni és röpizik)

Farkas Imre( mindenen röhög és úszik)

Sipos Dani( félénk de kedves)

Szabó Izabella( nagyon aranyos szerintem barátnők leszünk)

Terep Gábor( ő ma beteg volt nem tudtam meg róla semmit)

Sziasztok!

Itt vagyok egy új résszel , bocsánat hogy eddig nem volt rész csak ezen a héten rengeteget kellett tanulni és nem tudtam írni csak keveset de most elkészültem vele. Remélem tetszik és most hogy itt a téli szünet több időm lesz írni ( a másik sztorit is ). Előre is kellemes ünnepeket és boldog nyugis téli szünetet mindenkinek. Ha tetszik a rész vote-olj. Puszi mindenkinek.

Brigi