Mosolyogj!
A folyosón haladva hallgattam a termekből kiszűrődő zajokat. Valahol a harmadik óra közepén járhat az idő. Talán jobb ha megvárom a végét a termünk előtt, hogy ne zavarjam az órát. Az egyik tanár hangosan felordított, mire egy pillanatra megtorpantam. Nem túl gyakori, hogy egy pedagógus így ki keljen magából. Még velem sem szoktak ordibálni, pedig szinte mindig lógok. Hát, talán pont ezért nem ordibálnak velem, mert nem is nagyon van rá alkalmuk. Pár perc múlva nyílt is az ajtó és egy szőke hajú fiú lépett kis rajta, majd becsukta maga mögött az ajtót, pontosabban becsapta és dühösen trappolva levágta magát egy padra. Az egyenruha már rég nem kötelező, legalábbis ebben az iskolában egyáltalán nem, de mikor ilyen formákat látok, elkezdek aggódni miatta, hogy hamarosan visszahozzák. Durván szaggatott farmer, ami kizárt, hogy gyárilag ilyen legyen.. Alatta egy fekete hálós valami, gondolom harisnya szerű cucc, ami férfiaknál nem valami gyakori, sőt.. A felsője egy bő póló volt, ami vagy három számmal nagyobb lehetett nála, mert bár az alakját eltakarta, a kulcscsontja kivillant a felső nyakánál. A haja hosszú, a szemei pedig engem néznek.
Nem jöttem zavarba, hogy gyakorlatilag végig stíröltem, ezért tartottam a szemkontaktust, sőt még közelebb is mentem hozzá.
– Mivel akasztottad ki ennyire? – kérdeztem egyszerre lenyűgözve és elszörnyedve rajta, hogy az egyik legnyugodtabb tanárt így kihozta a sodrából. A hangok alapján ugyanis a biosz tanár lehet odabent.
– Gőzöm sincs. – na persze. A fiú hozzám hasonlóan végig mért, majd csak a szemét forgatta. Hát bocs, hogy nem vagyok olyan halál laza mint egyesek. Amúgy meg semmi baj a kinézetemmel!
– Évfolyamtársak vagyunk? – kérdeztem mire hanyagul vállat vont. Nem túl beszédes..
Az ajtó megint kinyílt mire a tanár szeme először dühösen villant meg a szőkén, majd szemöldök ráncolva nézett rám.
– Mindketten mehettek az igazgatóhoz! – emelte fel a hangját majd esélyt sem adva, hogy rá kérdezzek, én miért is lettem oda küldve, becsukta az ajtót. Dühösen néztem le a szőkére aki dühösen ráncolta a szemöldökét miközben duzzogva a vállára vette a táskáját.
– Merre? – kérdezte a szőke mire mindkét szemöldököm a magasba szaladt.
– A folyosó végén? – kérdeztem vissza mire megint csak a szemét forgatta.
Ahogy előttem haladt, megállapítottam, hogy jóval alacsonyabb mint én, a haja pedig sokkal hosszabb, mint azt elsőre gondoltam. A szőke fürtök a háta közepéig értek, pedig fel volt kötve. Kiengedve talán a fenekéig is leér.
Az igazgatói előtt megálltunk mire ismét felém fordult.
– Én kopogok. – stoppolta le nagyon gyerekesen ezt a minimális munkát.
– Hagyd csak. – vigyorogtam erőltetetten és bekopogtam, majd be is nyitottam. – Jó napot! Az igazgatóhoz küldtek minket. – léptem be a titkárságra, mire ketten is felénk fordultak, majd össze néztek.
– Ki küldött? – kérdezte az egyikük, míg a másik bekopogott az igazgató ajtaján.
– A biosz tanár.
– Hanyadikosok vagytok? – mintha nem ide járnék évek óta basszus.. Oh, viszont tényleg elég sokat lógok..
– 11-D.
– Én is. – meglepetten néztem le a szöszire.
– Jajj, te vagy az új.. fiú? – kérdezte eléggé meglepetten. Nem ők intézik a beiratkozásokat is vagy mi van? – Alig vagy itt egy hete és máris ide küldtek? – kérdezte de erre a szőke már nem felelt.
CITEȘTI
OneShot-ok és egyebek
Non-ficțiuneOneshot-ok, kimaradt jelenetek (saját történetekből) és egyebek.