OneShot-ok és egyebek

Bejelentkezés

Sziasztok!

Nem nagyon szoktam megosztani a magánéletemről semmit, de láttam már egyszer valami találgatásfélét, hogy kismama vagyok, vagy anyuka vagy ilyesmi. Ez még régebben volt, szóval nem igazán emlékszem rá pontosan.

Mindenesetre nem is nagyon terhelnélek titeket a részletekkel, tömören annyi, hogy bár nem igazán emlékszek olyan életszakaszra amikor jól éreztem magam, most tudatosan próbáltam jobban lenni, ami elég nehezen megy. Túl sok rossz mintám van, túl sok olyan ember vesz körül akik felfalnak és nem táplálnak egy kicsit sem, túl sok az ítélkezés, a hülyének nézés, a nyomás a mellkasomon szó szerint értve is. Nem vagyok pánikbeteg sem pedig depressziós, nem akarok ilyen nagy szavakkal hivatkozni magamra. Egyszerűen csak az életemben túl kevés az én. Ez így lehet hogy furcsán hangzik, de kérdezd meg magadtól mit tettél utoljára azért, hogy jól érezd magad, valamit amit te akartál tenni és nem mások miatt tettél. Nekem egy ilyen sem jutott eszembe mikor ezt megkérdezték tőlem a mélypontomon. Nehéz felépíteni magadat a maradékból amit hagytak belőled mások. 

Már az előző bekezdést is túl intimnek és soknak érzem, hisz olvasni jöttök ide nem pedig a bajaim miatt, de azzal nyugtatom magam, hogy ezt itt csak azok az emberek olvassák majd el akik kíváncsiak miért nincs rendszeres posztolás mint ahogy régebben már volt. 

Próbálkozom. Erre ez a legjobb szó. Próbálom túlélni a mindennapokat és egy olyan rendszert teremteni ahol én irányítok nem pedig a csörgő telefon, a zajok, a nyíló ajtó, a követelések. Nem tehetem meg, hogy lenémítsam a telefont. Nem merem befogni a fülem. Nem zárhatom mindig az ajtót. Nincs elég erőm folyton vitatkozni a logikátlan követelésekkel. 

Szóval próbálkozom. Javítok és listázok és megkérdezem magamtól mikor már túl sok, hogy mit szeretnék csinálni. Legtöbbször csak olvasnék, filmeznék vagy írnék. De már ezeket is megbonyolítottam magamnak.

 Ebben az évben minden közbe jött.

Vannak terveim, vannak befejezetlen munkáim. Hogy mit várhatok tőlem azt nem tudom. A barátnőm szerint egy kis csoda vagyok, nem tudom ezt mennyire mondja komolyan de az tény hogy az ő kis káoszához képest én egy rendszerezett, felvértezett kis harcos vagyok. Nekem az írásaim tükrözik a szabadságomat amit nehezen tudok kordában tartani és amit mindenki előtt rejtegetek. Egy kezemen meg tudom számolni, hányan olvasták a történeteimet (az itteni történeteimet) és ismernek személyesen is. Élvezem azt az írói szabadságot amit a névtelenség ad, hogy bármit leírhatok, bármilyen obszcénül és nyíltan. 

Viszont szeretnék minőséget nyújtani. Eddig is ez volt a cél, viszont tíz évvel ezelőtt még nem volt annyi tapasztalatom mint most és még most sincs elég.

Na de, hogy mik a tervek:

🌈 A Sziklarejtek javítását ma elkezdtem és hamarosan fel is fogom tölteni az új, javított verziót, ami a régi törlését eredményezi. Nem kell emiatt aggódnotok, nem fog olyan gyökeresen megváltozni mint a Kelepce, vagy a Sebhelyek. A Sziklarejtek új verziója logikai bakikat küszöböl ki és a történetek hossza fog csak gyarapodni újabb logikátlanul logikus agymenésekkel Deidara részéről, de még az is lehet, hogy több lesz az egyéb szemszög is. 

🌈 Az örökséget talán decemberben elkezdem folytatni. Őszintén érdekel hogy hogyan fog Levi és Erwin megbirkózni a köztük kialakult helyzettel és még jó pár bomba hátravan amit még nem vettek észre ők maguk sem.

🌈 A Balljós érzelmek számomra egy igencsak nyárias történet, de apránként belemerülök és újult erővel nekik esek! Vagy Kyo és Ruki egymásnak, ez ebben a ficcben azt hiszem elkerülhetetlen. Kis szexmániások..

🌈 A Kelepce egy kicsit nehezebb falat ugyanis mikor még elég fiatalon neki kezdtem a történetnek, volt egy olyan rossz szokásom, hogy kartonszámra ittam az energiaitalt. És mint ahogy mindenkinek, nekem is vannak berögződéseim.. Szóval amint újra kezdtem a Kelepcét rettentően elkezdtem kívánni az energiaitalt. Aztán abbahagytam és már nem esett olyan jól, mikor azonban írom, megint nagyon finomnak érzem.. Nem szeretek enni, nem szeretem az ízeket megélni, az agyam ezt valahogy úgy kompenzálja, hogy az emlékeimet ízekhez köti, hogy mégis csak fontos szerepe legyen az ételeknek az életemben. Így tehát ha Soul Eatert nézek, húslevest szeretnék majd enni, a Naruto azon fejezeteiben amikor Kurenai festő tanítványáról van szó, tarhonyáshúst fogok enni, a Pinokkióról pedig a puszedli fog eszembe jutni. A Kelepcéről pedig a classic hell. Szóval ezt egy ideig hanyagolni fogom egészségügyi okokból kifolyólag de hamarosan újra tönkreteszem magam testileg és lelkileg, szóval remélem velem tartotok majd.

🌈 A Sebhelyeket nem tudom mennyien olvastátok az itteniek közül. Ez a történet még régebben a blogomon volt olvasható. Már elkezdtem az átírást és egy új módszerrel próbálkoztam vázlatolni is, de aztán jött a Kelepce és abbahagytam az írását. Most tervek szerint előbb a már meglévőeket javítom ki és fejezem be ami nem lesz egy rövid menet. Ha minden jól megy jövő ősszel lesz megtalálható itt és a blogomon is.

🌈 A két feladót csak helyesírásügyileg fogom feljavítani, nem lesz kibővítve, legalábbis nem áll szándékomban ennyire sokat változtatni rajta.

🌈 A hazugság bűze csak egy OneShotnak indult de hosszabb lett kicsit és nem nagyon lett közkedvelt amit kicsit sajnálok. A helyesírási hibákat mindenesetre kijavítom benne és a későbbiekben csak mellékesként fogok Shizaya párosú történeteket írni. Én nagyon szeretem őket és nagyon sok ötletem van velük, olyan sok, hogy már magamra kellett szólnom, hogy álljak le és szortíroznom kellett az ötletek közül, hogy mi az ami tényleg nagyon közel áll a szívemhez. Így is maradt nyolc történet szóval lehet hogy húsz év múlva sem jutok a végére..

🌈 A Kazekage Pengéje egy hetero fanficcem még régebbről. A blogomon a béta oldalnak szánt oldalam linkjét átírtam Secret Solidier-re (azért van benne egy plusz i betű mert így szolíd is. És mert elírtam mikor csináltam és mire észrevettem már több mint a linkek felét kijavítottam és rengeteg meló volt szóval nem kockáztattam meg egy agyvérzést.), így mostantól heteró és girls love történeteket is olvashattok majd tőlem.

🌈 A Ki vagy te? c. fanficcemet egyenlőre nem szándékozok feljavítani, így az továbbra is elérhető a blogomon, a későbbiekben viszont ide is fel fogom tölteni amint neki ülök, hogy ezt is kijavítsam, feljavítsam.

🌈 Már megint az öcsém.. Nehéz témájú történet amit hirtelen bepánikolva letöröltem innen. Ez egy hosszú és unalmas történet, kár is az időt pazarolni rá. Mármint a pánikomra, maga a fanfic az nem hosszú és remélem nem is unalmas. Akit érdekel az a blogomon el tudja olvasni.

🌈 Messze: Egy új történet amiből már elég sokat írtam de nem akartam még egy történetet feldobni a sok befejezetlen mellé, így a GazettE új menedzserének mindennapjait csak jövőre fogom elkezdeni feltölteni, ha minden jól megy. Adam Hyde addig is megpróbál munkaviszonyban maradni mindenkivel aki a menedzseltje vagy a kiadó egyéb alkalmazottja.

Rengeteg más ötletem is van még, de az idő véges és egy nap csak 24 óra ami nagyon kevés.

Igyekszem rendbe tenni az életem és magamat is, hogy továbbra is nyújthassak az erre tévedőknek egy kis kikapcsolódást a rohanó világban.

Addig is minden jót nektek!