OneShot-ok és egyebek

Érdekesség - Balljós érzelmek

A terveim szerint a történet cselekménye ott kezdődik, hogy Kyo és Ruki a bulin szexelnek aztán a köztük lévő kémia miatt újra megteszik. Kyo felcukkolja Rukit, hogy kössenek egy kis fogadást, miszerint aki előbb lesz szerelmes az veszít és teljesítenie kell valamit amit a nyertes kér tőle. Lezárásnak pedig a tervek szerint ott kellett véget érnie, hogy kiderül, Kyo mindig is kedvelte Rukit csak rosszul mutatta ki. És a legvégére terveztem egy kis szösszenetet amikor a GazettE tagjaival beszélget Kyo és Ruki fejben elmondja, hogy mikor a srácok megtudták, hogy ők ketten együtt vannak, hogyan reagáltak.

Ez így lett volna hét rész, amivel én tökéletesen elégedett is lettem volna, de.. Akkor jött Reita.

„ – Elmondod mi a baj?

– Ha nem akadsz ki akkor igen.

– Ígérem, nem akadok ki. – esküdtem ünnepéjesen és kíváncsian vártam a folytatást. Reita még tépelődött magában, de pasibb annál minthogy sokáig érzelgősködjön szóval végül egy hatalmas sóhaj kíséretében kinyögte végre.

– Lefeküdtem Kyoval. "

Ültem a gépem előtt és fogtam a fejem, hogy na ebből mi a franc lesz? Aztán néztem a kijelzőt és azon gondolkodtam, hogy visszatörlöm addig amíg meg nem szólalt az a rohadt csengő és egy zaklatott Reita be nem rondított a kis idillükbe és az én terveimbe, de.. Kíváncsiságból tovább írtam és tekintve, hogy Ruki nem Kyonak hitt, hanem Reitának, már én is éreztem, hogy szar van a palacsintában.

Két olyan ember akik ennyire sokáig utálták (Ruki részéről) és szidták egymást, nem fog hirtelen maradéktalanul bízni egymásban. Szóval hagytam, hogy erre rájöjjenek és végig írtam ennek a menetét.

Csakhogy a bizonyos belerondító indokai is érdekeltek így alig vártam, hogy kifagassuk a basszerost, aki megint csak meglepett.

Arra ugyanis még én sem számítottam, hogy Reita nem Kai-jal kamatyolt.. Őszintén szólva nagyon szeretem az ő párosukat és már képzeletben szövögettem a kis románcukat, de aztán Reita letépte a sebtapaszt és kinyögte, hogy kivel csalta meg a jelenlegi párját (pontosabban akivel randizgat) és aztán minden mindegy alapon azt is kinyögte, ki ez a bizonyos valaki akivel randizik.

Szóval másodjára is kiégetett a basszeros. És igen, ilyenkor mindig felvetül, hogy

„De basszus ezt én írom!"

És az a kis bökkenő, hogy valójában nem teljesen.. Mikor a történetekről mesélek amiket írok, gyakran úgy beszélek mintha az tényleg úgy történt volna vagy gyakran én sem értem a dolgokat, egyik barátnőm a minap megjegyezte, hogy neki ez mennyire furcsa, hogy élő lényekként tekintek a karakterekre, de nekem ez teljesen természetes.

Ezért is gondoltam, hogy leírom ide a gondolataimat róla, hisz..

Ezek elszabadulnak és csinálják nekem a fesztivált! És kitörölhetném, mert megtehetném és ráerőszakolhatnám az akaratomat, de.. Őszintén szólva szeretem ezeket a meglepetéseket és kiégéseket mikor én, mint az írója ennek a kis ficcnek, fogom a fejem és csak pislogok a sorokra, hogy:

„Most komolyan.. Mi a franc?"

Szóval nem tudom hány részes lesz így, én jelenleg is írom a folytatást, szóval remélem megállunk 10-nél, nagyon max 12-nél, ha megint csinál valamit valamelyik amit nem lesz szívem kitörölni. De még a nyár alatt befejezem aztán meglátjuk ki az erősebb.

Mert írogathatom itt a listáimat de mikor neki ülök írni valahogy mindig máshol lyukadok ki. A Sziklarejtek egy teljesen más történet, azt bármikor elő tudtam venni és írni, részben Deidara gondolatai miatt amik teljesen ellazítottak és folyton remekül szórakoztam miközben a monológjait hallgattam Kisame bőrszínéről, a menyétek idomításáról és a visszaemlékezéseiről mikor papucsban csattogott ki fagyiért a kisboltba ami végül szomorú véget ért mikor valaki fellökte. 

Itt a nyár, én túl vagyok már minden magánéleti sz*ron (nagyon remélem) szóval hosszú kihagyás után, hamarosan újra posztolgatok, kinek örömére, kinek bánatára.