Daddy (Taekook ff)

8.RÉSZ

Reggel az ébresztőmre keltem. Lassan ki mentem a konyhába, ahol Jungkook a kávéját iszogatta.
-Jó reggelt.
-Neked is. -morogtam orrom alatt, majd megcsináltam a kávém és leültem mellé.
Anya szerdánként korán megy dolgozni, szóval jelenleg kettesben vagyok ezzel a pedofillal...kurva jó....
-Öltözz fel és elviszlek. Ma tényleg tesi az első órád. -itta ki az utolsó korty kávét, majd a poharat elmosva elment öltözni.
Én is gyorsan megittam a kávém, majd öltözni kezdtem. Miközben a nadrágom húztam fel, egy kar átkarolt a hasamnál és magához szorított.
-Jungkook. Engedj el. Öltöznöm kell. -mondtam halkan.
Nem tehetek róla, de azóta, hogy az megtörtént a kocsiban, én nagyon félek tőle.
-Majd elenegdlek, ha én úgy gondolom. -mondta, majd egyik kezét felvezette az egyik kis kavicsomhoz és két ujjával játszani kezdett vele. Közben a nyakam puszilgatta.
A lélegzetem egyre hevesebb lett. Nem akartam ezt, de valahogy egy halk nyögés szökött ki ajkaim közül. Ő hirtelen fordított magával szembe és arcán egy nagy mosoly volt.
-Ezt többször szeretném hallani csak egy kicsit hangosabban. -fogta két ujja közé az állam, hogy a szemébe nézzek, miközben derekamnál szorosan húzott magához.
-Ne csináld... Én nem akarom... -tettem mellkasára a kezeim, hogy ellökjem magamtól, de nem tudtam.
Mint valami sziklafal.
-Ezt sem akartad. Mégis kiszaladt a szádon egy jóleső nyögés. Hidd el, úgy nyögnél alattam. -engedte el az állam és két kézzel markolt bele a fenekembe, miközben megint a nyakamba hajolt és szívni kezdte, de most a másik oldalon, nem ott mint tegnap.
-Ne! Engedj el! -estem pánikba, de ő csak az ágy felé kezdett tolni.
Elrántottam a fejem tőle, hogy ne szívja tovább a nyakam, de ezzel csak magamnak okoztam fájdalmat, mert megharapott. Könnyeim utat törtek maguknak és sírni kezdtem, de őt nem hatotta meg. Az ágyra lökött és azonnal fölém tornyosult. A hasamra fordultam alatta, hogy eltudjak mászni, de egyik kezével erősen a derekamra mart, ami amúgy is fájt a tegnapi miatt, de most még jobban. Szemem össze szorítva húztam össze magam alatta.
-Hátulról szeretnéd, hogy megdugjalak? -csókolta végig a vállam, miközben fenekemnek nyomta már kemény tagját.
-Ne! Jungkook ne! -kiabáltam a takarót markolászva és közben folyamatosan sírtam.
Aztán hirtelen csörögni kezdett Jungkook telefonja, így idegesen szállt le rólam és vette fel. Én kihasználva az alkalmat magamra kaptam a pólóm és a táskám megfogva rohantam az ajtóhoz, úgy cipő nélkül ahogy vagyok, de az zárva volt. Ijedten fordultam meg és ekkor megláttam egy telefonáló Jungkookot, aki közben vigyorogva lengette meg a lakáskulcsot előttem.

Miután Jungkook letette a telefont, lassan elém lépdelt és karjaival a fejem mellett támaszkodott meg.
-Félsz tőlem? -suttogta ajkaimra, mire én félve bólintottam egy aprót.
-Helyes. -mosolygott és az állam alá nyúlt, majd egy apró csókot nyomott ajkaimra és elengedett.
Kezébe vette a kocsi kulcsot, majd az ajtót is kinyitotta. Én csak álltam egyhelyben és nem mertem megmozdulni.
-Vedd fel a cipőd! -utasított, én pedig tettem amit mondott, majd megálltam mellette.
-Nyomás. Nem akarok a formás kis feneked miatt elkésni. -markolta meg az említett felületet, mire ugrottam egyet, de megindultam kifelé.

Az autóban nem szóltunk egymáshoz csak mikor oda értünk a sulihoz.

-Délután várj meg. -mondta, mire bólintottam, majd ki akartam szállni a kocsiból, de vissza rántott.
-Kié vagy?
-A...a ti...tiéd... -mondtam remegő hangon.
-Maradjon is így. -mondta, majd kaptam egy puszit a számra és mind a ketten kiszálltunk az autóból.

A suliban egész nap szótlan voltam és a barátaim is azzal zaklattak, hogy mi a baj és ki szívta ki ilyen durván a nyakam. Tesi óra előtt mikor öltöztünk pedig az a kérdés jött, hogy kit lovagoltam meg, aki ilyen durván a csípőmre mart. Hamar elterjedt az osztályban, hogy meleg vagyok, de most ez érdekelt a legkevésbé. A barátaim közül Jimin volt az egyetlen, aki komolyan vette, hogy a sebek amik rajtam vannak, nem azért vannak ott mert én annyira élveztem volna valaki társaságát tegnap. Meg is kérdezte, hogy meg lettem-e erőszakolva, de mondtam neki, hogy nem...csak majdnem. Később már Yoongi és Hoseok is komolyan aggódni kezdett, mert nem mondtam el, hogy ki csinálnta ezt velem.

Tesi órán Jungkook, úgy viselkedett velem, mintha csak egy sima diákja lennék, amit most nagyon értékeltem. Az órák után pedig eszem ágában nem volt őt megvárni, ezzel ismét megástam a saját sírom. Jacksonhoz mentem, remélve, hogy ma nem lesznek ott azok a faszik.

...

-Taehyung? Mit csinálsz itt? -engedett be.
-Csak...nem akarok haza menni. -ültem le a kanapéra -Mi történt, miután elmentem?
-Kicsit megszorongatták a torkom, de egyébként semmi. Azt mondták legközelebb itt találnak téged, akkor minden féle szívbaj nélkül fognak megdugni. Szóval kérlek, ha azt mondom menj el, akkor menj el. Nem akarom, hogy bajod legyen. -ölelt magához, amit viszonoztam.
-Rendben.

...

Este felé mentem csak el Jacksontól és gyomoridegem volt, hogy vajon most mit fogok kapni ezért. De nem akartam haza jönni.
Lassan nyitottam be a házba. Anya főzött, Jungkook pedig az asztalnál telefonozott.
-Sziasztok. -köszöntem.
-Szia Taehyung! Meg sem kérdem hol voltál! Tessék! Pisilj rá! -nyomott anyám a kezembe egy drog tesztet.
Egyrészt nyugodt szívvel mentem a wc-be és tettem amit anyám kért, mert nem volt bennem drog, amit kitudott volna mutatni ez a szar. Másrészt viszont frusztrált, hogy Jungkook ilyen nyugodt, de lehet én vagyok a bolond és ennek csak örülnöm kéne.

-Tessék. -nyomtam anyám kézbe a negatív tesztet.
-Merre jártál?
-Jacksonnál, de mint látod, nem drogoztam. -mentem be a szobámba és legközelebb csak vacsorázni mentem ki, meg fürdeni.

Jungkook nyugodtsága csak a vihar előtti csend volt...