Daddy (Taekook ff)

18.RÉSZ

*Taehyung szemszöge*

A csók után még egy kicsit beszélgettünk Jungkookkal, majd sajnos vissza kellett mennie anyám mellé. Szomorúan feküdtem be az ágyamba és a gyomorgörcsöm miatt csak nagyon nehezen tudtam elaludni.

...

Másnap reggel az ébresztőm csörgésére keltem. Lassan kikeltem az ágyból és kimentem a konyhába, ahol Jungkook épp a kávéját iszogatta egy szál alsóban.
-Jó reggelt kicsim. -nézett rám, én pedig ijedten kezdtem neki mutogatni, hogy, ha ezt anyám meghallotta, akkor baj lesz.
-Ne aggódj, fürdik. -húzott az ölébe, majd megcsókolt, amit viszonoztam is.
-Hiányoztál az ágyamból. -bújtam hozzá a csók után, ő pedig ölelt magához, így betudtam szippantani az illatát, ami mindig megnyugtat.
-Sajnálom. De nyugi, megfogom oldani a helyzetet. Rendben?
-Rendben. -mondtam, majd elengedve őt csináltam magamnak is egy kávét, majd leültem Jungkook mellé.
Anya pedig pont ekkor lépett be a konyhába, vizes hajjal, egy szál köntösben.
-Jó reggelt Taehyung. -borozolta össze az amúgyis kócos hajam, majd leült a helyemre....vagyis Jungkook öledbe, de az az én helyem...
-Neked is. -válaszoltam, majd inkább a kávémmal foglalkoztam.
Micsoda színésznő. Képes úgy tenni, mintha tegnap nem szedte volna le a fejem a helyéről azért, mert a pasija engem szeret és nem őt.
-Ma mikor érsz haza? -kérdezte Jungkook tőle.
-Ma szabadnapos vagyok. -válaszolta anyám.
Remek...
-Oh, értem. Nekem viszont, ma nyolc órám lesz hat helyett, szóval később jövök. -mondta Kook, nekem pedig azonnal leesett, hogy valamit szeretne, mivel tudom, hogy hat órája lesz, mert velem lesz az utolsó órája tesi.
-Jólvan. Taehyung, neked ma csak hat órád van ugye? Úgy tudom, mivel ez áll az e-naplóban. -nézett rám anyám vigyorogva és szerintem tisztában van vele, hogy Jungkook rohadtul velem akart lenni.
De ne higgye azt, hogy ezzel megakadályozta, hogy együtt legyünk suli után.
-Igen, de utánna Jiminnel és Yoongival leszek. -válaszoltam egy nagy mosollyal az arcomon, anyám tekintete pedig teljesen megváltozott.
Ha tehette volna, szerintem megfolytott volna.
-Jólvan. Taehyung öltözz, mert nem fogunk oda érni. -tolta ki az öléből anyámat Jungkook.
-Taehyungnak vannak jó lábai. Nem kell elvinned. Úgyis állandóan cipeled. Most sétáljon egyet. -szólt közbe anyám karba tett kezekkel.
-Majd sétál délután Jiminékkel. Most elviszem. -vágta rá Kook, majd elment öltözni.
Én vigyorogva ittam meg a kávém, majd a szobámba akartam indulni, de anyám a karomra fogott.
-Tudom ám, hogy vele leszel délután!
-Nem anya. Jiminnel leszek. Ennyire nem bízol Jungkookban? -kérdeztem, miközben kirantottam a karom a kezei közül.
-Nem fogtok hülyének nézni! Megmondtam, hogy repülsz innen, ha közöd lesz hozzá!
-Bocs, de ha el is tiltasz itthon tőle... Jungkook az osztályfőnököm. Ott akkor megyek a közelébe amikor akarok. -közöltem a tényt anyámmal, aki ezek után mégidegesebb fejet vágott, én meg csak bementem a szobámba öltözni.

Hamar magamra kapkodtam a ruháimat, majd Jungkookot megvárva köszöntünk el anyámtól és a kocsiba beszállva indultunk el az iskolába.

-Hallottam az egészet. -nézett rám Kook majd vissza az útra.
-Gondoltam. Vicces, hogy azt hiszi szét tud minket választani.
-Nem fog tudni. -simított a combomra.
-Azért szólok Jiminéknek, ha anyám kérdi velük vagyok. De amúgy, mit tervezel? -néztem rá.
-Titok. -válaszolta, én pedig még kíváncsibb lettem.