A SÖTÉTSÉG ÚTJA //Befejezett✔// (Bellatrix Lestrange)

A NAGYÚR NYOMÁBAN

Bellatrix megérkezett a Lestrange házba. Azt hitte egyedül van, ám tévedett. Éppen egy gyűlés közepébe érkezett.
Bellatrix kinyitotta a kaput és csendes léptekkel sietett végig a kerten. Belépett a házba. Minden csendes volt. Elindult felfelé, szobájába a nyikorgos lépcsőn. Fel ért az emeletre és már épp nyitotta volna szobája ajtaját, mikor valami hangot hallott meg Rodolphus szobája felől. Gyorsan pálcát rántott és elindult a szoba felé. Felrántotta az ajtót és elkiáltotta magát:
- Stupor! - Maga sem tudta, miért egy kábító átkot küldött a szobaban tartózkodóra, de hirtelen ez jutott eszébe.
- Bellatrix. Milyen öröm teli ez a találkozás...
- Hallotta meg Bella egy fiatal férfi hangját a szobából.
- Ááá Barty... - Vette fel Bella gúnyos stílusát. - Nem mondom kellemes, de lemondtam volna róla.
- Hát ezzel én is így vagyok. - Felelte ifj. Barty Kupor, majd folytatta. - Nos, neked köszönhetően drága férjed még nem tér magához néhány percig. - Bellatrix lenézett a földre. Most vette csak észre a földön ájultan fekvő Rodolphus Lestrange. Bella felnézett. Látta, hogy Barty mögött áll még egy halálfaló: Rabasztan Lestrange.
- Szóval... - Folytatta hideg hangon Barty - te nem vagy áruló? - Tért Barty rögtön a lényegre és hideg szemmel nézett Bellatrixra.
- Mit képzelsz te rólam?! - Akadt ki Bella.
- Ne akard tudni... - Vigyorgott Kupor, majd dühösen folytatta. - Mind elárulták a Sötét Nagyurat! Letagadták... Avery, Yaxley, Dolohov...
- Malfoy - Vetette közbe Bellatrix.
- Rá számítottam... -  Barty arcán  árnyék futott végig.
Ez után különös módon csodálatos egyetértésben szidták és átkozták azokat, akik letagadták, hogy önszántukból álltak Voldemort oldalára.
És ez egészen addig ment így, amíg Rodolphus magához nem tért.

Halálfalók tanácsa

- Biztos vagyok benne, hogy ha más nem, Dumbledore biztosan tudja, hol van a Nagyúr! - Állította Kupor.
- Akkor menjünk és szedjük ki belőle! - Bellatrixnak borzasztóan elege volt már a fél órája tartó gyűlésből és szerette volna, ha már végetérne.
- Bella, szerintem nem lenne esélyünk... - Szólt közbe félénken Rodolphus.
- Látod Bellatrix, nálad még Rodolphus is megfontoltabb... - Vigyorgott Kupor.
- Crucio! - Kiáltotta válaszul Bellatrix, mire Barty leesett a székéről és fájdalmában üvölteni kezdett.
- Bellatrix, fejezd be és beszélünk meg, hogy mit tegyünk! - Mondta határozottan Rabasztan Bellatrix pedig leengedte pálcáját. Barty szeme haragosan villant, majd felállt és vissza ült a székére.

A lépcső megnyikordult, de a négy halálfaló ügyet sem vetett rá. Pedig nem ártott volna figyelnünk, de egyikük sem gondolta, hogy bárki is kihallgatná a tanácskozásukat. A lépcsőn Mr. Emerson közeledett Rodolphus szobája felé. Auror volt. Azért jött, hogy megnézze van-e valaki a Lestrange házban, mivel a minisztériumnak úgy gondolták, hogy Lestrange-ék már úgy is elmenekültek innen, vagyis felesleges itt házkutatást végezniük. De úgy tűnik a ház nem üres. Méghozzá a hangokból Emerson arra a  következtetésre jutott, hogy a szobában minimum három ember tartózkodott. Emerson figyelt. Próbált minden szót megerteni, hogya terv minden részletéről tudjon.
- Ha Dumbledore tényleg tudja, akkor elképzelhető, hogy elmondta a rend valameik tagjának.
- Rendben, de igazán nem ártana tudni, hogy kinek...
- Lehet, hogy minden tag tudja... -  Reménykedett Rabasztan.
- Lehet. - Hagyta rá Barty - de elég kicsi az esélye.
- Talán Harry Potternek elmondta! - Kiáltott föl Rodolphus.
- Ki ne mond előttem ezt a nevet! - Szólt rá Bellatrix.
- Nagyszerű következtetés, Rodolphus. Menjünk gyorsan és kérdezzük meg az egy éves csecsemőt! - Batynak végre sikerült felfedeznie a hibát a tervben. Vitatkoztak még egy darabig, de a végén arra jutottak, hogy kifaggatják a Longbottom házaspárt, mivel azok könnyű prédának tűnnek. Mr. Emerson idáig hallgatta a beszélgetést. Tudta, hogy a négy halálfaló éjszaka akarják elcsalogatni Alice Longbottomot a házból. Elfogják a nőt és férje (Frank Longbottom) majd biztosan utána megy és akkor mind a ketten meglesznek.

Így történt, hogy este titokban egy auror csapat követte Frank Longbottomot az erdőn keresztül egy elhagyatott házba. Azt hitték, hogy könnyen bejutnak majd a házba, ám az ajtón valamien védő varázslat volt és mire az auroroknak sikerült felelniük addigra már a Longbottom házaspárt az őrületbe kínozták.

A minisztériumban

A mágiaügyi minisztérium tárgyaló terme tele volt. Jelen volt a Wisengamott (nem tudom hogy írják) összes tagja köztük Albus Dumbledore és Bartemius Kupor, néhány auror köztük John Emerson és Alastor Modon,  a miniszter, Cygnus és Druella Black, Agusta Longbottom és a reggeli prófetától is jöttek varázslók.

A terem közepén négy szék állt. Mindegyikben ült egy-egy ember, név szerint: Bellatrix Lestrange, Rodolphus  Lestrange, Rabasztan Lestrange és ifj. Bartemius Kupor. Mind a négyük arcán elszántság látszott. A teremben szinte tapintani lehetett a feszültséget. A Wisengamott tagjai tanácskoztak. Mindenki kíváncsi volt, hogy döntenek végül. Ekkor Bartemius Kupor kimondta a végső mondatot:
- Rabasztan Lestrange, Rodolphus Lestrange, Bellatrix Lestrange és - itt nyelt egyet - és ifj. Bartemius Kupor megkínozták Frank és Alice Longbottomot. Büntetésük: életük végéig tartó Azkabani fogság!