A tizedik Titán (Levi x reader)

5. rész: Hogyan tovább?

Hátra estem a harmatos, friss fűbe. Kezeimet még valahogyan az esés közben Levi a fejem fölött egy kezével össze- "bilincselte" a karjaimat, melyeket a földre leszorított az érkezés pillanatában. Az  erdei földre levágódva aztán fölöttem kötött ki, térdei a két oldalamon voltak, így nem hagyva menekülési utat. Az arcomtól maximum 15 centi választotta el az övét. 

A hajam ugyan olyan bozasztó kócos volt, mint az övé, fehér nadrágom hátulja földes, lábszáraim fűfoltosak voltak. Az ingemet a vállamon tartó kis szalag úgy érezte, hogy ez a legmegfelelőbb alkalom és helyzet, amikor beadja a kulcsot, így az a vállam széléről, az alá csúszott, mely hatására majdnem kilátszódott a jobb mellem. Emiatt persze rózsásra pirult az arcom.

-Most pedig válaszolj!- kezdett bele halkan, morgó hangon, de körülbelül nem érdekelt a mondandója, hiszen.. megint elvesztem a valószínűleg jelentést nem hordozó pillanatban. Ahogy fölöttem van, ahogy ilyen közel van az arca.. ilyen közel vannak a szemei, melyekben eddig még sosem látott harci tűz égett és az idegességtől villámlottak, ahogy a korai napsugarak szűrt fényétől az acélkék ezer árnyalatban pompáztak. 

Van tapasztolatom férfiak terén, így tudom hogy nem a megrökönyödéstől vagy a dühtől nem nézett direkt a szemembe. Tekintete megragadt a mellkasomon, valószínűleg legbelül arra várva, hogy csúszik-e lejjebb az az ing. 

-Azta~- gondoltam, majd mosolyodtam el halványan magamban, közben a kezdeti hirtelenségek miatti feszítés az egész felsőtestemben közönséges fűben elnyúlássá változott. Ahogy fölöttem térdelt, pont beláttam a kapitány felsője a-

-Tessék?- kérdezett vissza a szemöldökeit felvonva mostmár a szemembe nézve. 

-Ezt hangosan kimondtam?- kérdeztem teljesen elpirulva. Szemeim hatalmasra nyíltak. Hogy lehetek ennyire idióta? Basszus, ezt hogy magyarázom ki?

-Nem érdekel, mit mondtál, válaszolsz végre, vagy kivágjam belőled?- suttogta gyilkos arckifejezéssel a végét a Kapitány. Én persze csak értetlen fejjel néztem, hisz a kérdés elhangzásakor csöppet sem figyeltem oda.

-Mire..?- kérdeztem Levi felsője alá nézelődve. Nem tehetek róla.. hónapok, sőt elképzelhető, hogy már vagy másfél éve nem voltam férfival bármilyen kapcsolatban.

-Ne baszakodj!- rántotta elő a kardját és szegezte a torkomhoz. A nyakamat hátra nyújtottam, úgymond felfelé néztem, hogy minnél messzebb kerüljön a végtelenül éles pengétől. Ennek hatására aztán a hátamat behomorítottam és a csípőm kissé megemelkedett. 

-Én.. a  nem kurva anyámat, ha tudom mit kérdezett!- csattantam fel.  

-Tsh.. láttam megint kiestek a szemeid, Darcy!- mondta összehúzott szemekkel a gúnyosan félmosolyogva, lefelé nézve..

-Hahh!- szusszantam egyet felvont szemöldökökkel.- az öné is, Uram! Előbb mutasson példát és ne a melleimmel ossza meg azeket a "fontos kérdéseket"- fordítottam oldarra a fejemet.

Mandula szemei kikerekedtek, majd a megjegyzésem okozdta sokkból felocsúdva a kardot még élesebben a nyakamra szorította. A halántékán egy kövér izzadtságcsepp gördült le, orrára enyhe pír ült ki. 

-Tsh.. Szörnyű va-

-Szerintem Ön nem így gondolja~- fordítottam vissza perverz félmosollyal a fejemet miután mégegyszer végigmértem.

-Abbahagynád a flörtölést? Nem vagyok vevő a faszságaidra. Ehelyett elismétlem inkább a kérdést, de most ha lehet- tolta a kardot a nyakamnak szinte már olyan erővel, hogy elvágta a bőröm.- a kérdésre figyelj! Mi vagy te?!- nézett mélyen a szemembe gyilkos arccal, majd jobban összeszorította a csuklóimat és mégjobban belenyomta a földbe .