Chapter V ~ Part XIV

94 2 0
                                    

– Mi van veled meg Malikkal? Már mint időnként el ejt egy-egy információ morzsát, de amúgy semmit nem tudunk. Csak azt hogy valószínűleg totál beléd van esve,hisz ahogy rád néz abból egyértelmű– magyarázott időnként rám pillantva.

– Mizu Soffal?– kérdeztem, miközben a már Li által ki készített formában öntöttem a kész tésztát.

– Délután átjön a vacsira,és lejön velem Wolverhamptonba– válaszolt.– De nem válaszoltál a kérdésemre– fordult felém.

– Oké együtt vagyunk, de nem tudom ez meddig fog tartani,hisz pár hónap és mentek turnézni– mondtam,majd a kezébe nyomtam a pudingot ami már csak a sütésre várt.

– És azt hiszed majd Áprilisban dob?– nézett rám érdeklődve. Sóhajtottam és felültem a mögöttem lévő pultra.

– Nemcsak nem tudom mennyire működne a távkapcsolat– mondtam az ujjaimon lévő gyűrűkkel játszva.

– Pont úgy mint Harryvel– vágta rá nevetve. Elmosolyodtam, hisz tudtam,külső szemlélőként ismeretlenül, látva a mindennapjaink Hazzal úgy tűnhetett,hogy egy párt alkotunk, bár eléggé prúd párt ugyanis már két és féléve egy csók sem csattant el köztünk. Mégis a cselekedeteinkből,a napi szintű telefonálásainkből, a megszokottá vált ölelések, a teljesen random össze bujásaink, és az hogy a családomon kívül ő volt az egyetlen aki mellett otthon éreztem magam azt bizonyította,hogy a barátságnál több van köztünk. És ezt így is volt,Harryvel sosem voltunk csak barátok. Randi partnerek voltunk,majd testvérek,a kettő közötti átmenet ami a barátság lett volna sosem volt köztünk.

– De ez nem olyan mint Hazz vele minden olyan rohadtul természetes. Mintha mindig is a bátyám lett volna. Zayn pedig nem a bátyám. Harry miatt évek óta nem jövök zavarba,Zaynnek pedig elég csak rám nézni és már teljesen vörös az arcom– magyaráztam a fiúnak talán kétségbe esve.

– De ha Hazzal meg tudjatok oldani, Zaynnel miért ne tudnátok? Tudod a turnék alatt Zayn amúgy sem alszik sokat. Maximum nem csak a tüdőjét károsítja,hanem veled beszél– mondta. Csak bólintottam majd magára hagytam a fiút. Ahogy kiléptem a konyhából, bele ütköztem a húgomba.

– Hova sietsz ennyire?– kérdeztem.

– Beszélnem kell Louval!– jelentette ki.

– Miről?– kérdeztem felhúzott szemöldökkel, ugyani túl sok titok volt amiről nem kellet tudnia.

– Hallottam beszélni Harryt és Zaynt. Arról beszéltek,hogy Hazz meg akarja Lou kezét kérni, meg kettőtökről is beszéltek– nézett fel rám.

– Egyikről sem beszélhetsz Louval!– jelentettem ki.

– De miért?– nézett fel rám a lány nagy kerek szemekkel.

– Lotti édesem, az elsőről azért nem mert az meglepetés a másikról pedig azért mert még szeretném ha Zayn még élne– néztem mélyen a szemeibe. Összepréselte az ajkait majd bólintott. Elmosolyodtam majd hagytam hogy tovább menjen.

A Lázadó |Z.M|Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt