Vörös szemű idióták

🤔😂🌈☹️✨ <-féle történések

A koszos padlón heverek. Érzem a kissé penészes és poros fal illatát. Néha már fel sem tűnik, annyira hozzászoktam. De most nincs más választásom.... Képtelen vagyok most nem észrevenni az ilyen kis apró dolgokat, mint a törött ablakok között cikázó kis légy zümmögését.

Érzem ahogy egy a könnycsepp lefolyik az arcomon, majd ahogy lecsöppen a nyikorgó padlóra. Annyira nem tudom mihez kezdjek....

"-Most nézz rá! Ott itatja az egereket, mert eltörtem a lábát.

-Mert most mit csináljon egy hat éves gyerek ilyenkor.....? -válaszol unottan.

-Mondjuk nem szökik el? "-hallom ahogy az ajtóban apa és a nagybátyám beszélgetnek. Rólam....

Hallom ahogy közelebb jön. Nem tudok arrébb húzódni....

Egy jó erős mozdulattal a nagybátyám megfordított. A képembe vigyorgott. Undorító.

-Nem megmondtam, hogy ne probálkozz újra meg újra. Most mind a két lábad törött.... Persze emiatt elengedhetetlen, hogy mégjobban és erősebben dolgozz. Ki fogod köpni a beled kisanyám.-nevet, majd megfordul és apára nézve is nevet. -Remélem nem bánod, ha kipurcantom a  kis lotyót.

-Ha sikerül amit kértem, mit bánom én.... -néz rám igazábol semmilyen arccal, majd megfordul. Ez azért kicsit fájt.... -Mára hagyd békén.

-Hát jó... Akkor ma sincs vacsi. -áll fel és kimegy az ajtón.

Még hallom ahogy kibont egy doboz sört. Megint (눈‸눈) ...

Éééés itt is van újra.... Most megint kiabálni fog random dolgokról és hányni fog, aztán meg sírni.... Hogy nekem mennyi bajom van velük...

-HOL VAGY TE RETEKFEJŰ LÁNCHÍD?

-Gyere, legyünk túl rajta.... -motyogok, mikor betoppan.

-HA MEGLÁTOM, HOGY MÉGEGYSZER KIÖNTÖD A mAcSkÁt A GÉPBőL, ÉN... én.... öSsZehVamGdOsLaKh kAhAhHaAa!

-Még mindig nem tudod hogy kell kikapcsolni a gépet, mi?

-nEh BeSzÉlJjh NeKheM a mOdErnh TecKnoLÓógiHárÓL! Énh mNdEntT tUDdoK!!

-Igen, igen. Te vagy a nagy mester!

-ÉNh VagHok A nAhHg mNstEr! ✨Blehh~🌈✨
-Nézd, mokst MIATTAD hányhtam! Gyereh te kis kurhva..!

Itt bejött apa, és szokás szerint el rángatja innen azzal, hogy;gyere, menjünk és elviszi Chat-et. De nem...

-Intézd el gyorsan... -mondta, majd a fapofából megjelent hirtelen az őrült arca... A nyakamra tette a kezét és össze szorította, miközben a körmét vájta bele a bőrömbe. Nevetett..

-Pa..pah-

-ÉBREDJ FEL!

Hirtelen felébredtem.... Szegény Eiji-t lefejeltem...

-Áu-mondjuk mind a ketten.

Csak egy álom volt. Az egyik emlékemről.... De apu soha nem kezdett folytogatni....

-Jól vagy?, mi történt?, rosszat álmodtál?, nagyon fáj a fejed??

-Jól vagyok, csak egy idióta emlékről álmodtam^^-mosolygok rá.

-....könnyes arccal mosolyogsz.... Nekem te ne hazudj!

-Oh! Σ(〇o〇◦；)

-╥﹏╥

-EIJI NE SÍRJ!

-de-dehát a kis húgom~

-.....Itt vagyok Eiji, itt vagyok, ne sírj....

-De-

-Nem történt semmi, nyugodj le, ez csak egy rossz álom volt-....várj az én voltam aki...mingyegy, nem történt semmi rossz.

-ez nem ér....már megint te vagy a rendes nagytesó....o(ᗒᗩᗕ)o

-... Meg akarsz vigaszalni?

-Uhum^^-vigyorgott és máris cseréltünk. Most én ültem az ő ölében.

-Hajrá, én nem tudom mit kell csinálnom ilyenkor.

-Oh, hát jó...gyere... -mondta, és a homlokomat oda hajtotta a mellkasához. A kezeimet maga köré rakta, majd ő is a kezeit körém. Szorosan magához ölelt. -Most pedig mesélj.

-Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény aszo-

-Nem egy igazi meséről gondoltam, hogy mesélj... Arról mesélj, hogy mi történt, mi bánt.

-Chat lehányta az All Might-os figurámat....

-(￣‐￣) ...

-Most mi van? Ez történt...

-Kicsit bővebben is beszélhetnél a problémáidról... Mint például arról, hogy mért könnyeztél, miközben azt mondtad, hogy papa....

-Ja hát az úgy kezdődött.....