Balladákból visszhangzó
Monoton mondatok mögött
Rejtett fémfogak harapnak
Holdhomályban fekvő dögöt
Jégbörtön falakba zárva
Hideg kék, éjsötét fekete
Tűzgödörbe láncolva
Zuhan az épeszű elme
Maró érzés, mint a sav
Hasító részeg szavak
Szalguldó halálvonaton
Fiatal testek bomlanak
Menekül, ki gyáva
Nem hagyja, ki féreg
Hiszen a halál mozgató-
Rugója: maga az Élet.
YOU ARE READING
Versek A Pokolból
PoetryNéhány elborultabb versecske egy kiegyensúlyozottan kiegyensúlyozatlan életét elő nő tollából. Csak saját felelősségre... Elég depresszívek.
