Jövő és szerelem💖⏳

1.rész: Az utazás

3 évvel ezelőtt, 17 éves koromban történhetett, hogy szüleimmel Törökországban vakációztunk. Hosszú és furcsa vakáció volt.
Épp az Isztambulban tálalható Kék mecsetet látogattuk, amikor is egy terembe érve nagyon megragadta a figyelmemet egy gyönyörűen szép ékszer. A kiállított tárgy érdekes módon nem volt védve semmivel, ami valamiért nem tűnt fel. Gyémántok, smaragdok és különféle más értékes kő díszítette. Az amúgy tulipánt ábrázoló nyaklánc Ahmed szultán ajándéka volt kedvesének Köszem szultánának(informálódtam az ékszer mellett lévő tábláról). A tulipán az uralkodói család jelképe volt és szépsége ámulatba ejtett. Nem tudtam levenni róla a szememet és mire észbe kaptam akaratlanul is megérintettem azt. Ahogy hozzáértem rettenetes fájdalom vett hatalmába, szemeimet összeszorítva tartottam a gyomromban keringő égető érzés miatt. Mindezt megspékelte egy rettenetes szédülés, aminek hatására a földön tálaltam magam csakhamar. Egy őrökké valóságig tartott amikor is elmúlt. Kinyitottam a szememet, hogy a tudtommal kb 20 m levő szüleimhez totyogjak és elmondjam nekik mi történt, viszont szemeim előtt nem a múzeum( a mecset) volt  hanem egy kert; egy kert tele szebbnél-szebb virágokkal. Elsőre azt hittem álmodom, hogy kerülnék én ide? Így töprengtem pár percig amikor is valaki megérintette a vállamat.
-Szervusz, jól érzed magad?-mondta egy kedves hang( törökül). Egy fiú hangja lehetett, nem volt ismerős. Hátra néztem jól gondoltam, mivel egy kb 16-17 éves fiú volt megszólítóm.
-Szia, igen mostmár, de még egy kicsit szédülök.- mondtam én is kedvesen.
-HERCEGEM ?! HERCEGEM, HOL VAN?!- kiáltotta egy hang a távolból.- Áh csak, hogy megtaláltam!Tudja jól, hogy nem szabad megváradtatnia válidéjét!- szólt a fiúhoz, amikor a közelünkbe jött. Oh, fenébe, ő egy herceg, én meg sziázok.Gratulálok Szófia ezt gyönyörűen elcseszted!
-Nyugodj meg Meleki, itt vagyok, csak felsegítettem ezt a lányt. Új itt gondolom és még nem szokta meg az itteni életet! Kérlek vidd őt a gyengélkedőre, adj neki tiszta ruhát( ugyanis az kis szoknyás dressem sáros volt ahogy a földre értem)majd hozd be a lakrészembe!- mondta gondoskodóan a herceg.
-Igenis, Mehmet herceg.Nah gyere asszony!-majd csakhogy nem kitépve a karomat húzott maga után. Egy óriási palotában voltam, ami olvasottaim után a Topkapi palota lehetett. A gondolataim még mindig le voltak fagyva és próbált rájönni mi történik.
Gondolataimban: Tehát vakációzók a szüleimmel;megérintek egy nyakláncot. Fájdalom és amikor kinyitom a szememet egy herceg felsegít, majd egy olyan 1610-es évek körüli török viseletet hordó nő ráncigál valahova. Nah ez már sok, mégis mi a szar történik?????
-Áljon meg már egy percre, mégis ki maga és hogy mer engem ráncigálni, vissza akarok menni a szüleimhez!!- mondtam mérgesen a nőnek, mire egy akkora pofont kaptam hogy ismét a földön tálaltam magam.
- Hogy mersz a kalfáddal így beszélni! Most szépen újonc eljössz velem a szultánánkhoz és elmondasz neki mindent, amit csak a megbízóidról tudsz!!- már már kiabálta nekem Meleki asszony.
- Hogy ön mim nekem és milyen szultána?
- Ugyan te lány, Köszem szultána, a mi vezetőnk!
-K-köszem szultána......?

_______________________________________
Nah remélem tetszett az első rész. Válaszokat nagy örömmel várom? Eddig hogyan tetszik? 😅💖
Szavak, amik szokatlanok lehetnek:

Válide- anyaszultána, a török uralkodói  gyermekek így szólították anyjukat
Kalfa- női magasabb rangú szolgáló, akik álltalában a szultánákat és azokgyermekeiről gondoskodtak