Ez a történet egy fanfiction. Köszem szultána életéről szóló sorozat alapján készítettem, de persze pár helyen el fog térni a story. Egy lány Törökországban vakációzik, amikor is egy véletlen folytán a múltban ragad. Kiakar jutni a rémálomból de köz...
-Már tudom is hogyan, es az nem lesz kellemes Szafijénak!-mondta a szultána vigyorogva. ' Hát emberek én ennél rémisztőbb vigyort még nem láttam! Mintha az It-ben lévő Pennywise mosolyát láttam volna rajta!'
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
' Tisztára ilyen volt !' - Szultánám, mit szeretne tenni? Nem túl megnyugtató a vigyora urnőm!- mondtam már már suttogva mire ő elnevette magát és felállt a párnájáról. - Nyugodj meg Szófia, ha én vigyorgok az csak jót jelent! - mondta Köszem megérintve a vállamat biztatás képpen- Köszönöm a mai beszélgetést, ha majd még szeretnél nyugodtan látogass meg, örömmel látlak a lakosztályom teázójában! - Köszönöm én is szultánám hogy meghívott a sétára! - majd pukedliztem és a szultána ezzel távozott is. - Phu nah ennek is vége! - fulytam ki a levegőt. - Nyugi nem rémisztő a válidém csak furfangos és ravasz mint a róka! - hallottam meg egy női hangot mire én teljesen lesokkolódtam és megfordúltam. Az egyik szultána állt mellettem, Oszmán egyek testvére. ' Ha emlékeznék a nevére, de jó lenne!' -néztem magamelé. - Atike, Oszmán legkisebb húga vagyok!- nyújtotta karjait egy ölelésre. - Szófia bár szerintem ezt te már tudod- vontam le a következtetést látva a selytetős mosolyát és viszonoztam neki az ölelést. -Hát igen, lenne kedved esetleg egy közös ebédre? - nézett rám mire én feleszméltem hogy már dél lehet a nap állásából sejtve. - Hogyne persze! - mosolyogtam rá mire visszamentünk a palota épületébe és bevezetett egy zsibongástól hangos terembe. Bent vagy száz szebbnél szebb nő, lányok tartózkodott és mind egyszerre fordultak felénk majd sorba álltak. - Szultánám, itt szeretne ebédelni?- sietett hozzánk egy aga mire a szultána bólintott. Erre vagy öt aga jött és az egyik asztalt a terembe azonnal megteritették míg 3 lány a párnákat rendezte el nekünk. - Gyere üljünk le! - mutatta nekem az utat - Ti folytassátok csak a táncolást lányok!- nézett a sok nőre mire ők így is tettek és folytatták a beszélgetést és a táncot. Nagy életteli volt ez a hely. Láttam ahogy a lányok engem szapulnak ahogy leülök Atike mellé. A szemükkel ha tudnának őlni én már halott lennék. -Tudom hogy mogorvának tűnnek viszont csak irigykednek! - Engem irigyelnek?- néztem nagyot és a szultána erre elnevette magát. - Hát nem is láttak még itt normálisan a háremben de már a szultán főkedvence vagy!- kacsintott rám mire én elpirultam de közben fel is dühödttem. - Hát nem én akartam idekerülni elsősorban! - mondtam viszont a mondatom inkább duzzogó volt, mintha egy 5 éves hangja lett volna mire Atike még jobban nevetett. - Jaj elhiszem viszont örülök hogy itt vagy! Te legalább nem vagy olyan mint ezek a kígyók!- nézett rám a szultána szomorúan majd hozták is az ételeket.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.