Jövő és szerelem💖⏳

17.rész: Árulás!

Lefagytam teljesen. Csend lett a szobában.
Megérintettem az arcomat és forró volt.
' Ez a kibaszott kurva felpofozott engem !'
- Mégis mi a faszért pofoztál fel ? - ordítottam rá mire még egy pofont kaptam.
- Nem beszélhetsz így velem cseléd! Hogy tudtad idehozni a szultánt? Nem elég neked hogy elvetted tőlem, most már a halálomat is akarod? MIÉRT ÁRULTÁL EL ENGEM ????
- TÉGED ELÁRULNI ? MÉGIS MIRŐL BESZÉLSZ?
- TE CSELÉD VAGY! VÉDNED KELL A SZULTÁNÁDAT!
- TE NEM VAGY A KURVA SZULTÁNÁM ÉS NEM VAGYOK A KIBASZOTT CSELÉDED! KURVÁRA SZABAD NŐ VAGYOK SZÓVAL NE POFOZGASS MERT FELKÉPELLEK ÉS HÁTRA ESEL ARRA A KURVA SZULTÁNAI SEGGEDRE!- orditottam rá mire láttam hogy még jobban felidegeskedik. Újra felpofozna és már emelte a kezét. Készültem visszacsapni viszont keze nem ért el hozzámig.
Oszmán megragadta Meleksimát és meglökte, tőlem jó messzire került ezáltal a nő. Elesett és a padlón kifeküdve maradt. Amikor észhez tért csak ült a padlón lesokkolva és Oszmánt nézte. Mehmet ekkor gondolta hogy közbe lép és odament hozzám.
- Szofi jól vagy ? Nagyon fájt a pofon? - kérdezte és szemeiben talán aggódást láttam de az a kurva nagyon felcseszte az idegeimet így amikor Mehmet megprobált hozzám érni én ellöktem magamtól.
- Kurvára ne érj hozzám Mehmet!- orditottam rá mire Mehmet megszeppent. Megpróbált ismét közeledni felém de ekkor Oszmán állt elém.
- Ne merj a közelébe menni, öcsém!- parancsolta és kezét hátrafelé nyúlva a derekamra tette.
- Miért s ha megteszem mi lesz? Így is elvetted tőlem!
- Ne akard kiszedni a dühömet ennél jobban öcsém!
- Ő az enyém volt Oszmán de te elvetted tőlem!
- Én nem vagyok senkié sem Mehmet, nem vagyok egy kibaszott cukorka vagy tehén mint ő!- mutattam rá Meleksimára , aki kijelentésemre ősszehúzta szemeit.- Engem nem tudtok csak ide oda tenni- venni! Az én döntésem volt hogy Oszmán mellett vagyok!
- Oh valóban ? Nem tudsz te semmit sem erről az egészről Szofi !
-Mehmet, tartsd a pofád! - ordított rá Oszmán.
- Oh tényleg, és ha nem akkor mi lesz ? Már kurvára elegem van hogy ezt a kurvát kell kúrjam azért hogy kérjen meg téged hogy ne végezz ki !- ordította vissza.
- Te meg miről beszélsz ?- sokkolódtam le mire Oszmán szembe fordult velem.
- Semmiről Szofi, hidd el mindent azért tettem hogy jó legyen neked! Nem ismered az öcsémet úgy mint én!
- Persze Oszmán, én vagyok a gonosz mint mindig ! Elmondtad neki hogyan fenyegettél meg ?- nézett rám Mehmet mire én Oszmánra néztem és kitágult szemekkel megszólaltam.
- Miről beszél Oszmán ?
Ő megölelt és megcsókolta a nyakamat.
- Semmit sem. Nyugodj meg ! Mehmet csak rosszat akar neked a múltkori ebéd utá...
- JAJ BÁTYÁM, KOMOLYAN AZT HOZOD FEL ? - mondta gúnyolós hangnemmel Mehmet.
- FOGD BE A KIBASZOTT SZÁDAT MEHMET HA JOT AKARSZ MAGADNAK !
És ekkor Oszmán ráugrott Mehmetre. Beütött neki egyet de Mehmet sem viselte el az ütéseket tétlenül. Egy jobb horgossal válaszolt Oszmán ütéseire. Ütötték- verték egymást. Nekem bele telt egy kis időbe míg feleszméltem és egyből odamentem Meleksimához.
- Ha kicsit is kedveled egyiket is akkor szedd fel a segged q padlóról és segíts őket külön szedni ! - mondtam majd elindultam a fiúk felé. Meleksima meg mindig ült egy helyben.
- Most ha lehet Meleksima!- orditottam rá mire feleszmélt és felállt majd megpróbálta Mehmetet leszedni bátyjáról.
Vagy egy fél órája már próbálkoztunk amikor már nagyon elegem lett.
- Miért csináljátok ezt ? Kérlek Oszmán, Mehmet, elég !
- Ha te nem lennél itt, nem történt volna ez !
- Mégis miről beszélsz ?- néztem rá Meleksimára értetlenül.
- Oszmán megfenyegette Mehmetet hogy ha a közeledbe megy akkor kivégezteti!Jaj és...- kezdett el nevetni- Mehmet azért hogy mentse az írháját megkért hogy hassak Oszmánra hogy ne ölesse meg őt mire én csak egy feltételt adtam neki az pedig az hogy feküdjön le velem! Megtette, többször is!- nézett rám Meleksima mire én teljesen lefagytam.
- Tessék ? - néztem rá mire ő vigyorogni kezdett.
- Japp, és ha tudnád milyen az ágyban! Azok a kezek, jaj Allahom és persze a....!- kacsintott rám mire nekem hányingerem lett. Ő csak mániákusan röhögött.
- Ha te nem lennél itt asszem sosem tapasztaltam volna meg !- mondta mire nekem teljesen be telt a pohár.
- ELÉG LEGYEN AZ ISTENIT ! -orditottam rájuk- HA VALAMELYIKŐTÖK IS KEDVEL ENGEM AKKOR ELÉG LEGYEN EBBŐL!
Erre persze mind a két férfi lefagyott és engem bámulva nézték ahogy valami forró lefolyik az arcomon. Könnyek... én sírtam. Kiderült hogy az akiben megbíztam végre ezen a tetves helyen végig hazudott nekem és kijátszott.
- Elég baszdmeg!- mondtam sírva mire Oszmán felált és odajött hozzám.
- Szofi, miért sírsz! Ne sírj kérlek! Nyugodj meg, Mehmet elmegy innen és nem lesz semmi baj sem !
- Oh valóban...? - erre bólintott egyet és az őreinek intve( akik közben ide èrtek a zajt hallva) megfogták Mehmetet kétoldalról. Oda mentem hozzájuk és megöleltem Mehmetet.
Az őrök erre elengedték es a férfi visszaölelt.
- Nem is tudod elhinni milyen rég ezt meg akartam tenni!- sugta Mehmet a fülembe mire éreztem hogy egy kéz húz el tőle.
- Hogy mersz hozzáérni?!- ordított rá Oszmàn mire csattant a kezem az arcàn.- Mi a ...... - bámult rám Oszmán.
- TE TÉNYLEG KÉPES VOLTÁL MEGFENYEGETNI A SAJÁT KIBASZOTT TESTVÉREDET ??? RÁADÁSUL HALÁLOSAN ! - néztem rá dühösen mire ő lefagyott majd Meleksimara nézett.
- Mit mondtál neki ???- kérdezte mire Meleksima csak hallgatott.
- Épp eleget Oszmán, épp eleget !
- Szofi meg kell értened hogy csak miattad tettem! Meg akartalak védeni tőle!- mutatott rá az öccsére.
- Nem kell megvédj senkitől sem Oszmán! Megvédem magam! Azt hittem benned megbízhatok, azt hittem...
- Meg is bízhatsz!- jött közel hozzám és próbált megölelni de én ellöktem magamtól.
- Hogyan Oszmán, hogyan ha a hátam mögött intézkedsz ! Hogyan ha a képembe hazúdsz !- kezdtem el egyre jobban sírni.
- Nem hazudtam neked csak erről!
- Ez épp elég!- mondtam neki majd megragadtam Mehmet kezét és elkezdtem magammal ràntani.
- Szofi nem hazudtam az érzéseimről, es semmi másről sem csak erről! - ordította utànnam, de én nem törődtem vele hanem csak mentem előre, Mehmettel együtt.
Mentünk és mentünk mire elértünk Köszem szultána lakosztályáig.
- Mit keresünk itt? - nézett nagyot Mehmet.
- Ha a pletykáknak lehet hinni amelyikeket az én időmben mondanak a válidédról akkor épp jó helyen vagyunk!
- Mégis minek jó hely ?- aggódott Mehmet de mire tudtam volna válaszolni a kapuőrök állítottak meg minket.
- Mit szeretnének hercegem itt?
- Én akkarok beszélni a szultánával!- mondtam mire a két őr parazitának néztek és elröhögték magukat.
- Menny vissza ágyas a hárembe, itt nem lehetsz! - röhögött ki az őr mire Atlast láttam meg a folyosón.
- Atlas segíts! - kiáltottam mire a fiu ideért majd miután meghajolt Mehmet előtt megszólalt.
- Miben segítsek Szofi?- kérdezte.
- Köszemmel kell beszéljek de ez a két hülye nem enged be! - mutattam a két örre mire azok szúrós szemmel néztek rám- Ez meg- mutattam Mehmetre- le van fagyva szóval nem tud segíteni!
Atlas erre elnevette magát.
- Egy percet adj!- mondta majd bement a két őr között a lakosztályba. Miután kijött megszólalt.
- Gyere ...- szólt majd miután látta hogy a két őr még mindig utunkat állja a háta mögött odakiálltott nekik ahogy ment vissza a lakosztályba- Jaj es a szultána parancsa hogy ha még egyszer Szofit ágyasnak nézitek vagy nem engeditek be azonnal, a fejeteket veszi!
Erre a két majom egyből elugrott előlem és Mehmetet még mindig magam után húzva bementünk a lakosztályba.
- Szofi miért jöttél?- hallottam meg a szultána hangját, aki egy öltözködési elválasztó mögött volt.
- Mehmettel jöttem mert segítség kellene!- mondtam.
- Várj, itt van a fiam is? - nézett ki a fal mögül mire Mehmet szólalt meg.
- Válidém!- hajolt meg előtte mire a szultána, teljes pompában kijött a takarásból.
- Mi történt? - nézett ránk aggodva és megfogta Mehmet karját.
Mehmetre néztem aki nagyon rázta a fejét de mostmár ha szakad ha törik elmondom.
- Attól tartok úrnőm hogy Mehmetet csak ön képes megvédeni! - mondtam mire a szultána arcán még nagyobb aggódás mutatkozott.
- Oh Allahom, mi történt ?
- Oszmán halálosan megfenyegette Mehmetet hogy távolt tartsa tőlem és félek hogy Mehmet nagy veszélyben van! - mondon mire a szultána hivatja Hádzsit.
- Nyugodj meg Szofi, a fiam haja szála sem görbül meg ameddig én itt vagyok!- mondta majd bejött Hádzsi .
- Igen szultánám ? Hercegem- hajolt meg Mehmet elött.
- Hádzsi, állitass több őrt a fiam szobája elé és ha bárki is bemegy értesítsetek! Oszmán parancsa fölött nem állhatok- mondta felém a szultána- de meg tudom a végrehajtását akadályozni!
Erre én bólintottam és a kapuőrök elkísérték Mehmetet, gondolom a szobájába. Ahogy ment rám nézett és egy ,,Köszönömöt" súgott felém mire én csak rámosolyogtam. Amikor kimentek Köszem odajött hozzám és megérintette a vállamat.
- Most pedig mondj el nekem mindent hogy mégis mi ez Oszmán es Mehmet között! - mire én csak bólintottam és leülve a kanapészerű ülőhelyre elkezdtem neki mondani.

___________________________________________
Új rész! Jó napot nektek tovább!

🌹puszika!🌹