My sweet little omega (Taekook ff)

21.RÉSZ

*Taehyung szemszöge*

-Mond, hogy csak rosszul hallottam... -néztem ijedten Jungkookra.
-Mondtam Yoonginak és Jiminnek, hogy szóljanak apámnak. Apám és a falka egy része a Lee falkánál töltöttek pár napot.
-De ez... Nem csak a Jeon falka vonyítása volt, hanem a Lee falkáé is! -lettem ideges.
Ha ez a két falka leronhanja a falut, akkor itt mindenkinek annyi...
-Figyelj kicsim. Szólok valakinek, hogy vigyen haza.
-Mi? Nem! Nem hagyom itt őket! -utaltam a testvéremékre és Hoseokra.
-Oké, Jin és Namjoon is velünk jöhetnek.
-És Hoseok is!
-Mi? Nem! Taehyung, egy embert nem vihetünk a farkasok közé!
-De én...
-Nem! Nincs vita! Szólok valakinek, hogy kísérjen haza titeket és, majd én is megyek. -változott át Jungkook, majd már itt sem volt.
-Úramisten! -tátotta el a száját Hoseok -Ő az a fekete farkas, akit láttam játszani a hófehér bundáju farkassal! De... várjunk csak... Te vagy Jungkook párja! Te vagy az a fehér farkas!? -csattant ki a boldogságtól Hobi, mire mosolyogva bólintottam egyet, majd átváltoztam.
-Taehyung, olyan gyönyörű a bundád. Olyan szép vagy. Istenem, ne haragudj, hogy aznap mikor ide jöttél, üldöztelek téged. -mondta megbánva, mire én csak fejet ráztam, hogy semmi baj.
-Ahj... Megsimogathatlak? Annyira hozzá akarok érni a fehér bundádhoz. -nézett rám kérlelően, én pedig leültem elé, hogy nyugodtan megsimogathat.
Lassan hozzám ért simogatni kezdte a fejem, majd a hátam és esküszöm eltudtam volna ezt viselni egész nap. Viszont ekkor hirtelen Jimin és Yoongi jelent meg farkas alakban.
-Ti vagytok a másik kettő farkas, akit még láttam! -ugrott fel hirtelen Hobi és ettől Yoongi morogni kezdett rá, miközben Jimin elé állt.
Ekkor pedig vissza változtam emberi alakomba.
-Yoongi állj! Ő nem bánt! -álltam Hoseok elé.
Az első aki emberi alakba változott vissza, az Jimin volt és nagy lendülettel ugrott a nyakamba.
-Istenem Taehyung! Annyira aggódtam érted! Jól vagy? -szorongatott.
-Jól vagyok Chim. -öleltem magamhoz.
-És a baba? Ugye megvan a Taekook baba? -simított a hasamra, miközben nézegetni kezdett.
-Nyugi Jimin. Megvan a babánk. -válaszoltam mosolyogva és ekkor változott vissza Yoongi is.
-Örülök, hogy jól vagy.... vagyis vagytok. -utalt a babára egy halvány mosollyal.
-Gyere Tae, haza kell mennünk. -fogta meg a kezem Jimin.
-Nem megyek el! -húztam ki a kezem az övéből.
-De Jungkook azt mondta, hogy... -kezdett bele, de nem hagytam, hogy végig mondja.
-De nem hagyom itt Hobit!
-Menj csak Tae. Én megleszek. Apámmal kell lennem. Őt nem engedné be semmiképp Jungkook. -mondta Hoseok mire picit elgondolkodtam.
Mr.Jungot tényleg nem engedné be, hiszen azt mondta, hogy a falka közelébe ne merjen menni. Hobit pedig nem választhatom el az apjától.
-Oké... De Jin és Namjoon velünk jönnek. -mondtam végül.
-Igen, ők jöhetnek. -válaszolta Jimin.
-Köszönök mindent. -öleltem meg Hobit, majd Jin és Nam is megköszönte neki azt a sok évet, amit a faluban töltöttek.
Ezt követően mind az öten átváltoztunk farkassá és Yoongival az élen elhagytuk az épületet. Kiléptünk a veszélyes csatamezőre, ami már tényleg horrorba illő volt. Ekkor viszont elpattant bennem valami. Nem hagyhatom Hoseokot itt ebben a helyzetben és az ártatlan embereket se hagyhatom itt. De ahhoz, hogy megállítsam ezt az egészet. Mr.Jeonnal kell beszélnem...
-Taehyung gyere! -szólt rám Jimin, de én ekkor hirtelen elfutottam a másik irányba. Egyenesen Jungkook apjához...