My sweet little omega (Taekook ff)

24.RÉSZ

*Taehyung szemszöge*

-Mi most kimegyünk. Beszéljétek meg. -mondta Jimin, majd távoztak a szobából.
Kezdtem nagyon aggódni, hogy rossz hírt kapok így félve ültem fel az ágyban, majd Jungkook is helyet foglalt mellettem és megfogta a kezem.
-Kicsim, a babánk életben van, de... -kezdte de én félbe szakítottam és a nyakába ugrottam.
-Úristen, azt hittem nem élte túl. -sírtam el magam, miközben egyre jobban szorítottam magamhoz Jungkookot.
-Én is ezt hittem, de életben van. Viszont nagyon gyenge, mivel nem kapta meg a megfelelő vitaminokat -lengette meg a kezében lévő gyógyszeres dobozt -És nem tett jót neki, hogy elmentél. Meg persze az se, hogy téged használtak kísérleti alanynak. -mondta én pedig elengedtem őt, hogy a szemébe tudjak nézni.
-Sajnálom, de nagyon féltem és féltettem a babánkat. Most is féltem. -simítottam a hasamra.
-Elhiszem kicsim, de a babának szüksége van rám is. -tette a kezét a hasamra, én pedig könnyes szemekkel néztem rá.
-Nem akarom, hogy apád megölje őt azért mert nem fiú alfa lesz. Jungkook értsd meg!
-Én értem, de te is megérthetnéd, hogy nem engedem, hogy bántson!
-Engeded vagy nem, őt nem érdekli! Megfog ölni minket, mert megteheti!
-Nem teheti meg, mert az enyémek vagytok! Te is meg a pici is! -lett egy picit ideges Jungkook.
-Szóban igen, de nincs rajtam a jelölésed, szóval baszhatod az egészet! -lettem én is mérges most már, majd vissza feküdtem az ágyba Jungkooknak hátát fordítva.
-Nem akarlak megjelölni, mert akkor tőlem fogsz függeni teljesen! Nem akarom elvenni a szabadságod!
-Nem szeretsz annyira, hogy elviseld az omega hisztijeim vagy mivan?! -fordultam felé mérgesen.
-Omega hiszti... Az... Meg terhes hiszti! Fejezd ezt be! -fogta le a kezem a fejem felett.
-Ehhez miért kellett lefognod? -néztem rá szúrós szemekkel, mire értelmes választ nem kaptam.
-Mert alfa vagyok és megtehetem!
-Igen? Hát tudod sokkal jobban szerettelek akkor mikor nem voltál ilyen!
-Milyen? Na miért milyen vagyok?!
-Erőszakos! És engedj el! -akartam kihúzni a kezeim a szorításából, de nem engedte.
-Nem engedlek el, mert akkor megint elmész és itthagysz egyedül... -mondta nyugodt hangnemben, én pedig kérdő tekintettel néztem rá.
Mi ez a nagy hangulat változás? És honnan szedte, hogy el akarok most menni?
-Jungkook nem akarok elmenni. Csak azt kértem, hogy engedd el a kezem. -mondtam én is nyugodtan, mire elengedte a kezem és hozzám bújt.
Én magamhoz öleltem és a hátát kezdtem simogatni. Nem értem mi van vele.
-Tudod milyen rossz volt? Nagyon hiányoztál.
-Te is nekem. De nem tehettem mást.
-De igen, azt, hogy szólsz nekem. -nezett a szemembe, én pedig az övébe.
-Mi lesz, ha omega lesz vagy lány? -kérdeztem, miközben a szemeim könnyesedni kezdtek.
-Akkor itt leszek és megvédelek titeket. Nagyon szeretlek Taehyung. -simított az arcomra.
-Én is szeretlek Kook. -mondtam, majd egymás ajkaira hajoltunk, hogy egy szenvedélyes csókba hívjuk egymást. Jungkook egy idő után áttért a nyakamra és azt lepte el forró csókokkal, miközben a pólóm alá nyúlva az oldalam simogatta.
-Nagyon régen voltunk már úgy együtt.
-Egyszer voltunk. Akkor is lázam volt. -kuncogtam.
-Akkor most láz nélkül szeretném, ha élveznéd. -szívta meg egy kicsit a nyakam, amitől egy halk sóhaj hagyta el a szám.
-Akarlak Tae. -súgta a fülembe, amitől egy jó érzés futott rajtam végig.
-Én is akarlak. -kezdtem a pólóját felfelé húzni rajta, amitől az arcán egy huncut mosoly jelent meg.